Az EU-tagállamoknak növelniük kellene betelepítési kvótájukat. Az instabil afganisztáni helyzet valószínűleg a migrációs nyomás növekedéséhez vezet, ezért minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk – írta Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos, az EU-tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása után kiadott sajtóközleményében.
Afganisztánból kimenekített indiai diplomaták és civilek 120 fős csoportja érkezik az Újdelhitől 900 km-re délnyugatra lévő dzsamnagari légibázisra 2021. augusztus 18-án. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálib tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Fotó: MTI/EPA/A Dzsamnagari Információs Iroda
A biztos hangsúlyozta:
nem szabad megvárni, amíg a menekültek megérkeznek az Európai Unió külső határaihoz, meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek által működtetett nem biztonságos és ellenőrizetlen útvonalakon keresztül elinduljanak Európa felé.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen veszélyben lévő embereket – az afgán újságírókat, a civil szervezetek dolgozóit, különösen a nőket – nem lehet sorsukra hagyni.
Támogatnunk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket a nemzetközi szervezetekkel, és segítenünk kell nekik visszatérni otthonaikba, amint a körülmények lehetővé teszik ezt
- húzta alá.
Johansson felszólította az uniós tagállamokat hogy "növeljék betelepítési kvótájukat és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget" azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak, különös tekintettel a nőkre és a fiatal lányokra. "Ez tükrözné az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó és kiegyensúlyozott migrációs megközelítésünket"
- tette hozzá.
A biztos rámutatott arra is, hogy afgán állampolgárok jelentős része már az elmúlt években a szomszédos országokba menekült, ezért a befogadó közösségek segítésére az EU 250 millió euró összegű támogatást nyújtott. A támogatást a helyzet alakulásával párhuzamosan fokoznunk kell-hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint Afganisztánban több mint 3 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására az elmúlt két esztendőben. Legtöbben a vidéki területekről menekültek a fővárosba, Kabulba, 80 százalékuk nő és gyermek.
Forrás: MTI
Címlapkép: MTI/EPA/A Dzsamnagari Információs Iroda
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Az, amit TE és a nyugatiak jobbnak láttok, mint a sharia, az onnan nézve nem is biztos, hogy jobb, sőt, még csak valós, legitim alternatívát sem képes nyújtani (gondold el, hogy igen sokan vannak Nyugaton, akik pl Londonban is csadorban járnak, tehát nekik sem alternatíva a nyugati életmód, hát még egy pastunak, aki a pastunvali szerint élt az intervencióig).
Ezt kellene végre felfognotok:
lehet, hogy ti úgy gondoljátok, hogy milyen jó a demokrácia, az emberi jogok, stb, de nem biztos, hogy ezt gondolja minden nép a Földön.
NEM kell mindenkinek lgbtq, meg nőjogok, meg demokrácia, meg emberi jogok, stb, mert ő akkor érzi jól magát több ezer éve, ha elvághatja a szomszéd hazara család minden tagjának torkát, mert annak a fia ránézett a lányára.
Ehhez nekünk semmi közünk.
Inkább azzal kellen foglalkoznunk, hogy pl Franciaországban csilkómetszést alkalmaznak fiatal lányokon (pedig ott elvileg tilos), hogy itt fiatal, 11-13 éves cigánylányokat adnak el uzsorások nyugatra, stb. Van itt tennivaló bőven, nem kell más kontinensre átfáradni.
Nem biztos, hogy jobb a pride felvonulás mint a burka viselete.
Új hozzászólás