Kritikus tél vár Magyarországra – felrobbantak az európai gázárak

Az elmúlt hetekben az európai nagykereskedelmi gázár rekordot rekordra halmoz. A drágulás a tavalyi második negyedév óta szinte töretlen volt, de az utóbbi hetekben ez a folyamat felgyorsult – írja a g7.hu.

Fotó (illusztráció): Pixabay

A koronavírus-járvány lecsengésével szinte az összes nyersanyag és energiahordozó ára látványosan nő, de a földgáz szárnyalása még ebből az erős mezőnyből is kiemelkedik.

A mostani árrobbanás okai között találunk keresleti és kínálati magyarázatokat is. A világ és ezen belül Európa gázkereslete meredeken nő a járvány lecsengését követő időszakban.

Míg 2020-ban az Európai Unió földgázfogyasztása mintegy 3 százalékkal, 394 milliárd köbméterre csökkent, addig az idei első negyedév már 7,6 százalékos fogyasztásnövekedést hozott.

A gyors keresletnövekedéshez hozzájárult a szélsőséges időjárás is:

a januári és februári hideghullám a fejlett világban jelentős keresletnövekedést okozott az áramtermelés felfutásán és a nagyobb fűtésigényen keresztül.

A nyári időszak hőhullámai szintén a gázkeresletet növelik. A napokban dőlt meg az európai melegrekord, Szicíliában, Siracusa városában 48,8 Celsius-fokot mértek.

A kereslet felfutása mellett az elégtelen kínálat is hozzájárult az árak szárnyalásához.

Az idei első negyedévben Norvégia szállításai szinten maradtak, az EU belső termelése viszont 11 százalékkal tovább esett. A fennmaradó keresletet Oroszország és a cseppfolyós földgáz elégítette ki.

Azonban az utóbbi importja csökkent, mivel a magasabb ázsiai árakat nem kívánták megfizetni az európai importőrök. Emiatt a nyárra – amikor a mezők karbantartása miatt egyébként is alacsonyabb az orosz és norvég import – nem sikerült a tárolókat feltölteni. Ez további lökést adott az áraknak.

A tavalyi esztendő egy kicsit elaltatta a piacot, mivel egész nyáron – a járvány miatt elmaradt kereslet következtében – magasan voltak a tárolói töltöttségek. A kereskedők végül el tudták adni ezeket a mennyiségeket, azonban idén ezt a rizikót már nem kívánták felvállalni.

Ráadásul az azonnali árak végig az egyéves felett voltak, ami miatt nem volt érdemes arra játszani, hogy most veszek gázt, télig betárolom, majd eladom.

Hogyan tovább?

Egyelőre nem látszik, hogy ez az emelkedő ártendencia megállna. A téli időszak, ha fogyasztásban erős lesz, akkor még magasabb szinteket eredményezhet. Az alacsony tárolói töltöttség ráadásul könnyen ártüskéket, hirtelen árugrásokat hozhat magával. Európa sérülékenysége gázoldalról nagyon jól látszik, a globális folyamatok – főleg a gáz iránti rendületlen kereslet – magasabb árakat hozhatnak hosszabb távon is.

Érdemes pár mondattal kitérni a magyar helyzetre is. A magyar lakossági gázárak 2013 óta, nyolc éve forintban változatlan szinten be vannak fagyasztva. A kiskereskedelmi ár körülbelül 0,031 euró/kilowattóra (az euró-forint viszonytól függően változhat). A mostani magas európai nagykereskedelmi ár felette van a jelenlegi magyar kiskereskedelmi árnak. Ez utóbbi a legalacsonyabbak egyike Európában, csak két balti államot előzünk meg.

A kiskereskedelmi árnak egyébként legalább két, két és félszer magasabbnak kellene lennie a nagykereskedelmi árhoz képest, hogy a tevékenységből befolyó bevétel fenntartsa a folyamatokat, hiszen az előbbi tartalmazza a molekula árán felül a szállítási, disztribúciós, tárolási költségeket, a szereplők egyéb költségeit és haszonkulcsát, valamint az adókat, többek között a 27 százalékos magyar áfát.

Ha kiskereskedelmi szinten nem is feltétlenül, de a vállalati oldalról megérezhetjük a magasabb árakat a következő hónapokban. Hiszen fűtésre és egyéb energiaellátásra szinte minden magyar vállalat földgázt használ, ők pedig a világkereskedelmi árakkal szembesülnek.

A földgáz költsége a műtrágyaárakon keresztül a teljes élelmiszeripari spektrumban benne van, de a kenyér vagy tejtermékek árát is közvetlenül meghatározza, hiszen részben vagy egészben földgázt használnak a sütéshez vagy a pasztörizáláshoz a cégek.

A kérdés, hogy ezeket a megemelkedett költségeket tovább tudják-e hárítani ezek a vállalatok a vevőik felé, vagy kénytelenek nyereséget csökkenteni.

Forrás: g7.hu
Címlapkép: Pixabay