Szijjártó odaszúrt Brüsszelnek: "Mi magyarok vagyunk, nem hülyék, tehát értjük, miről van szó"

Az éves nagyköveti értekezleten mond beszédet Magyarországon Gordan Grlić Radman, horvát külügyminiszter, aki ezt megelőzően, szerda délelőtt Szijjártó Péterrel is találkozott, és többféle megállapodást is kötöttek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi minisztert 2021. augusztus 25-én. MTI/Soós Lajos

Magyarország és Horvátország szoros egymásra utaltságban él, a felek között meglévő jó együttműködésből mindkét nemzet profitálni tud – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután horvát kollégáját, Gordan Grlic-Radmant fogadta Budapesten.

Mindkét kormány az eredeti európai, mondhatnám keresztény értékek alapján áll. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy Horvátország nem csatlakozott ahhoz a hecckampányhoz, amelyet néhány európai ország indított meg Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvényünk elfogadása után

- hangsúlyozta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter, a jogszabályt ért nemzetközi bírálatokra utalva.

"Több ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere kezdeményezett közös dokumentumot, követelvén, hogy az NGO-k hadd menjenek be magyarországi óvodákba és iskolákba, hogy ott mindenféle szexuális propagandát kifejtsenek. Horvátország azonban nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amiért köszönet jár" – tette hozzá a külügyminiszter.

Szijjártó Péter az együttműködés három fontos területét nevezte meg. Elsőként az energiabiztonságot, amelynek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország számára is fontos a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminál létrejötte Krk szigetén, ezzel ugyanis új beszerzési útvonal nyílik, most először vált lehetővé hosszútávú gázvásárlási megállapodást kötni nem orosz vezetékeken keresztül. A következő négy évben 1,4 milliárd, az utána következő három évben pedig évente egymilliárd köbméter földgáz érkezik majd innen az országba a tervek szerint.

Rámutatott, hogy a két ország gázpiacának összekötése komoly lehetőségeket tartogat, leszorítaná az árakat és javítaná az ellátás biztonságát. Emellett pedig háromoldalú, magyar-horvát-ukrán együttműködést lehetne kezdeni, hogy Magyarország valamennyit visszaszerezhessen abból a tranzitlehetőségből, amelyet elveszít azzal, hogy az orosz Gazprom nem Ukrajnán keresztül, hanem egy déli útvonalon fog földgázt szállítani.

Szijjártó Péter szerint a második terület az összeköttetések kérdése, és kiemelte, hogy több határátkelőt kell létrehozni a két ország között, átlagosan ugyanis 50 kilométer a távolság közöttük jelenleg. Közölte, hogy 2024-re az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, emellett folytatódik a murakeresztúri híd építése, illetve Sároknál és Őrtilosnál is új átkelőt terveznek nyitni.

Végezetül beszélt a nemzeti közösségek fontosságáról is, amelyek erős kapcsot jelentenek a két ország között – áll a közleményben.

A két minisztert újságírók az illegális migrációról is kérdezték a Blikk híre szerint.

Ami Afganisztánt illeti, mi már az elején nyilvánvalóvá tettük, hogy semmiféle olyan mechanizmusban nem kívánunk résztvenni, amely az Afganisztánból érkező menekültek elosztását hozná magával. Van azonban a magyar honvédségnek egy zárt listája azon afgánokról, akik Magyarországot segítették. Őket és családjaikat készek vagyunk befogadni. Ha valaki ránéz, akkor látja, hogy az Afganisztánból kiinduló migrációt senki nem fogja megállítani a török határig, onnan egy ugrás a nyugat-Balkán, aztán Magyarország. Jól él bennünk a 2015-ös emlék, mikor tömeges migrációs nyomás alatt álltunk, mert egyes európai szereplők a migrációt bátorították

– mondta a magyar külügyminiszter.

Hozzátette: "Mindenki emlékszik az európai reakciókra, mikor Magyarország kerítést épített. Most ezek a reakciók elmaradnak, mikor Európa határain folyamatosan épülnek a kerítések, most mindenki azt mondja, ez a helyes döntést. Nem várjuk, hogy európai vezetők most kiállnak, hogy elnézést kedves magyarok, nektek volt igazatok. Ezt nem várjuk, de ettől a tény még tény. Ha 2015-ben az EU vezetői, Brüsszel nem azzal foglalkozott volna, hogy Magyarországot ekézze a kerítés miatt, hanem azon dolgozik, hogy az illegális migrációt Európán kívül tartsák, akkor most nincs ez. Az EU folytatja a kötelező letelepítési kvótát, csak most másképp nevezik, migrációs paktumnak, meg kötelező szponzorált visszatérítésnek".

De hát mi magyarok vagyunk, nem hülyék, tehát értjük, miről van szó. Ez egy grammatikai bravúrkísérletek arra nézvést, hogy ne annak nevezzünk valamit, ami

– jelentette ki Szijjártó Péter.

Egy Afganisztánból érkező tömeges illegális kiáramlás, plusz az Európán kívüli konfliktusok, plusz a Szubszahara: ha innen mindenhonnan felerősödnek a migrációs hullámok és közben Brüsszelből nyomják a migrációs kvótát, el lehet képzelni, milyen hatással lesz az. A kerítés ott áll a határon, az illegális migrációt megállítjuk.

A horvát külügyminiszter is megerősítette: Horvátország is érdeke, hogy a menekülteket az Afganisztán körüli országokban tartsák. Harcolni fognak az illegális migráció ellen – mondta.

Forrás: Blikk, MTI

Címlapkép: MTI/Soós Lajos