Többet fizet az állam a szakképzésben lévő tanároknak, mint azoknak, akik gimnáziumban tanítanak

Hiába állami fenntartású mindkét oktatási forma, a szakképzésben lévő tanárok több fizetést kaphatnak azoknál, akik mondjuk gimnáziumban tanítanak – emiatt viszont az utóbbi helyekről elszipkázzák a tanárokat.

A hvg.hu cikke szerint az egyre keveseb tanárért egyre nagyobb a harc a magyar iskolákban. A szakképzésben már több fizetést kaphat kevesebb óraszámért egy tanár, mint az EMMI fennhatósága alatt lévő iskolában (általános iskolák és gimnáziumok), a technikumok nagyobb eséllyel tudják elcsábítani a pedagógusokat.

Fotó: Illusztráció/pexels.com CCO

A cikk szerint az igazgatók nem is értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül. 

Néhány éve, ha nagyon nem találtam matektanárt, felhívtam valamelyik szakközépben tanító kollégát, hogy nincs-e kedve átjönni hozzánk, és soha nem mondtak nemet. Most, ha leülök tárgyalni egy természettudományt tanító pedagógussal, a legtöbbször azt a választ kapom, hogy köszöni, de a technikumban 80-100 ezerrel többet ígértek, inkább azt választja

- mondta el a lapnak egy vidéki gimnáziumigazgató, és a hvg.hu szerint nem ő az egyetlen, aki ehhez hasonlókat tapasztal.

Közpolitikai rémálom az oktatás helyzete

A cikk szerint egyre inkább tarthatatlan a tanárhiány – főleg a természettudományos területeken –, hiába állítja a kormány, hogy ez csak ellenzéki hagulatkeltés és sajtóriogatás. Egyes szakoknál még helyettesítésekkel, áttanítással, óraadók alkalmazásával el lehet fedni a tanárhiányt, máshol ez már egyáltalán nem tud működni, de egyre inkább mindenki belátja, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma a magyar köznevelésben és szakképzésben.

Ennek a leképeződése, hogy az egyre kevesebb tanárért egyre elkeseredettebb harcot folytatnak a Klebelsberg Központ (állami tankerületek, EMMI) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó szakképzési iskolák. Az ITM megemelt fizetéseivel a technikumok az állami gimnáziumokból közismereti és nyelvoktatást tartó tanárokat is könnyedén át tudnak magukhoz csábítani a cikk szerint.

Radó Péter oktatáskutató a lapnak a következőket mondta a rendszerről:

Igazi hungarikum a magyar oktatási rendszer, a világon nincs még egy ennyire szétzuhant és átláthatatlan oktatásfinanszírozási rendszer. Egy igazi közpolitikai rémálom.

Ercse Krisztinával közös, A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai című tanulmányban azt mutatták be, hogy jelenleg a magyar közoktatásban hat (6) párhuzamos, eltérő mértékben centralizált finanszírozási mechanizmus működik. 

Az egyik véglet az önkormányzatok által ellátott óvodai nevelés finanszírozása (ez változatlanul normatív és decentralizált), a másik véglet az állami általános iskolai és gimnáziumi oktatás, amelynek finanszírozása teljes mértékben centralizált és normativitást nyomokban sem tartalmas – írja a lap. A kettő között pedig különböző finanszírozási modellek és mechanizmusok vannak. Emellett az is bonyolítja a helyzetet, hogy minisztériumi szinten is több gazdája van az iskoláknak: az általános iskolák és gimnáziumok az EMMI, a szakképzés (technikum, szakközépiskolák, szakiskolák, felnőttképzés) az ITM alatt vannak, a finanszírozásuk pedig eltérő.

Nagyobb fizetés, kisebb munkateher

Egy állami gimnáziumban a tanárok bérét egyedül a pedagógusi bértábla határozza meg, attól eltérni nem lehet – a szakképzésben viszont van erre lehetőség. Tavaly a területen dolgozók béremelést kaptak, az igazgatóknak pedig lehetősége van a teljesítményalapú differenciálásra.

A cikk szerint a szakképzésben főként a fiatal tanárok és szakoktatók bérét emelték meg látványosan, egy kőműveként végzett szakmunkás szakoktatóként akár 300 ezer forintot is kaphat, ami az állami gimnáziumban 20 év gyakorlattal rendelkező mestertanár bérével egyenlő – ez nagy feszültséget okoz. A gimnáziumokban pedig kereshetnek olyan tanárt, mondjuk az általános iskolákból, akik náluk is taníthatnak, és őt csábítják át – ez viszont az általános iskolában okoz szaktanár-hiányt.

Ráadásul a munkaterhek is kiszámíthatóbbak és kisebbek a szakképzésben: Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint itt heti 22 órát kell tanítani, gimnáziumokban ez heti 25 óra, de inkább több a helyettesítések miatt. Totyik azt is elmondta a hvg.hu-nak, hogy az óvodákból mintegy 3000 óvodapedagógus hiányzik, és miközben az ő bérüket alig emelték, a bölcsődei szakdolgozókét jelentős mértékben: ez pedig azt eredményezi, hogy óvodából átmennek a bölcsikbe az óvodapedagógusok a 80-100 ezer forinttal több bérért.

A PSZ szerint körülbelül 12 ezer pedagógus hiányzik országos szinten az oktatási rendszerből (ma 146 ezer főállású tanár van, 160 ezer kellene), mert bár csökken a gyereklétszám is, azért nem ekkora mértékben. Az állami oktatásban lévő tanárok fizetése, főként a kezdőké alacsony, egy uniós összevetés szerint csak Bulgáriában kapnak kevesebbet a kezdő pedagógusok. Ráadásul évek óta sokkal kevesebb a friss diplomás, miközben egyre több tanár megy nyugdíjba, ez is nagy veszély jelenleg.

Forrás: hvg.hu