A keresztényüldözés napjaink humanitárius válsága – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumban az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett, Kereszt-tűzben, keresztényüldözés a konfliktuszónákban című kiállítás ünnepélyes megnyitóján.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Semjén Zsolt a jelenleg Budapesten zajló 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó eseményen emlékeztetett arra, hogy ma a világban minden nyolcadik keresztény állandó üldöztetésnek, sokszor vértanúságnak van kitéve hite miatt: naponta 13 keresztényt gyilkolnak meg, elsősorban az iszlám országokban.
Érdemes tudatosítani azt, hogy keresztényüldözés zajlik, nem csak általában az emberi jogok megsértése
- emelte ki.
Mint hozzátette azonban, a keresztényüldözés nyugaton sem ismeretlen: ott a hitvalló keresztényekre vértanúság ugyan nem vár, de állásvesztésben, meghurcoltatásban gyakran van részük. Ezért is fontos Brüsszelben kiállni a keresztények szabadsága mellett – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a magyarság 400 éven át harcolt az iszlámmal, akik az ország felét lerombolták, népességének felét kiirtották.
Sok millió magyar adta az életét azért, hogy a Kárpát-medencében ne kelljen a saría árnyékában élni, a magyar nemzetet ezért ne merje kioktatni senki, mert ennek a sok millió magyarnak az emlékét sérti meg
- fűzte hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte, a magyar kormány természetes kötelességének érzi, hogy szülőföldjükön támogassa az üldözött keresztényeket, emellett a Kárpát-medencében 2010 óta 3 ezer templomot újítottak fel és több mint 150 új templomot építettek magyar kormányzati segítséggel.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek azt emelte ki, hogy az eucharisztiát ünnepelni nem lehet anélkül, hogy szóba ne kerülne a szenvedés, a keresztény hitük miatt üldözöttek megpróbáltatásai. Ilyenkor különösen szoros szövetséget és szolidaritást érzünk velük, és próbálunk rajtuk lehetőségeinkhez mérten segíteni is – jegyezte meg.
Forrás: MTI
1. Ha keresztényüldözés zajlana, a mi pöcs kormányunk hisztériája előtt sokkal hamarabb "lázadnának fel" a nyugati demokráciák. Mert lehet, hogy ott a protestánsok vannak többségben, de azért nem gondolja senki, hogy szó nélkül hagynák, hogy a sok évszázados (katolikusoknál évezredes) hitüket bármilyen más vallás lenyomja. Hogy ez a házirénszarvas-vadász ezt nem látja, az mindennél jobban tanúskodik a szellemi színvonaláról.
2. Nagyon örülünk a háromezer templomnak. Mégiscsak jobb látni egy szépen karbantartott középületet egy faluban, mint egy romosat. Csak hát az a helyzet, hogy a fideszes támogatáspolitika lényege, hogy világvége zsákfaluban is először legyen aranyozott zsindely a templomon (ahová minden hónapban egyszer jön a plebános úr hat fő Mariska néniért, de jöjjön természetesen), utána legyen egy játszótér (viszont nincs óvodás gyerek a faluban, közmunkás ül a hintában), legyen letérkövezve a főtér, és legyen pénz a polgármester feleségének bérére, aki a kultúrházat vezeti.
Igaz, hogy nincs orvos, a naponta este két órára nyitva tartó boltban aranyáron mérik a szánalmas választékot, az iskolások a hatodik faluba járnak, de megvan a szükséges számú választópolgári szavazat.
3. Ha eddig nem vettük volna észre, a stratégia szerint a közoktatást (és ma már a szociális ellátást is!) átjátsszuk a papoknak, akikre semmilyen állami szabályozás nem vonatkozik, tudják ők maguktól is, kinek a szája íze szerint kell működtetni az iskolákat és jó keresztény hitre nevelni a nebulókat (a jóval magasabb normatívákkal és pedagógusbérekkel kistafírozott szakképzés marad állami kezelésben), és erre számolatlanul ömlik az állami pénz.
4. Ezermilliárdos nagyságrendben kap közvetlen pénzt, ingatlanvagyont az egyház. Bármelyik, amelyik befekszik. Amelyik meg nem, az megy a kukába, mint Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége, amelyik valóságos közszolgálatot lát el, szemben a "történelmi" egyházak számos intézményével,...