A G7 számolt be arról, hogy jelenleg nagyjából háromszor annyiba kerül a piacon egy kilowattóra villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. A háztartások már az elmúlt években is a piaci ár alatt kapták az áramot, de az eltérés elenyésző volt a mostanihoz képest.
A lap szerint ilyen különbségeknél tíz, vagy akár százmilliárdokat bukhatnak a kereskedők, hacsak nincs valamilyen a piacinál jóval olcsóbb forrásuk. Ágazati szakértők szerint ez csak a Paksi Atomerőmű lehet.
A villamosenergia piaci ára döbbenetes mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, és különösen az előző nagyjából három hónapban. Miközben tavaly szinte egész évben 50 euró körüli összeget kellett fizetni Magyarországon egy megawattórányi úgynevezett zsinóráramért, idén nyáron már stabilan 70 euró felett volt, jelenleg pedig a száz eurót közelíti az árfolyam.
Mivel itthon a lakossági energiaár szent tehén, és így a háztartások számára ebben az időszakban sem lett drágább a villamosenergia, a piaci, és a mesterségesen alacsonyan tartott rezsicsökkentett ár teljesen elszakadt egymástól. Korábban ez nem volt jellemző, legalábbis ilyen mértékben semmiképpen sem.
Maga villamosenergia-ár az általunk fizetett rezsiköltségnek kevesebb mint harmada. Ez nagyjából 2018 közepéig semmilyen gondot nem jelentett, hiszen a piaci árak ez alatt maradtak, a szolgáltatók bárkitől piaci áron megvehették a villamosenergiát, amit aztán komolyabb veszteség nélkül értékesítettek a háztartásoknak.
A kormány pedig időről időre igazított a különböző díjtételeken, arra persze vigyázva, hogy a lakosság által fizetett végső ár ne változzon.
Három éve azonban a piaci ár elkezdett elszakadni a rezsicsökkentettől, és ettől kezdve már nem volt ilyen kiigazítás. A különbség már tavaly is elég jelentős volt, nagyjából 30-50 százalék, mostanra azonban ehhez képest is hatalmasat nőtt, így
a piaci ár már közel háromszorosa a rezsicsökkentett lakosságinak.
Az áram leegyszerűsítve úgy jut el a lakossági fogyasztókhoz, hogy egy erőműben megtermelik, megvásárolja a kereskedő, majd eladja az állam által rögzített rezsicsökkentett áron a háztartási fogyasztónak. Így elsőre a kereskedő tűnik a nagy vesztesnek.
Szemben a sokat emlegetett gázpiaccal, itt nem csak az állami MVM szolgáltat a háztartásoknak, hanem az E.On is.
Elvileg tehát ennek a két csoportnak kellene valahogyan feloldani a piaci és a lakossági árak közötti hatalmas különbséget. Hiába kötötték le fix és nyomott áron a szolgáltatást, ez nem oldja meg országosan a problémát:
ha a kormány nem akar a választások előtt rezsit növelni, az egyetlen megoldás az lehet, hogy a kereskedők valahonnan a piaci ár alatt szereznek be villamosenergiát.
A lap szerint ehhez az egyetlen forrás a paksi atomerőmű lehet. A Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa Felsmann Balázs úgy magyarázta:
az atomerőmű közvetlen önköltsége továbbra is elbírja ezt az alacsony árat. Egy nukleáris erőműnél ugyanis a beruházás drága, a későbbi árba annak a költségeit kell beépíteni, maga a termelés már sokkal olcsóbb, mint mondjuk egy szenes vagy gázos termelőegységnél.
Ez azt jelenti, hogy Paksról látják el olcsó árammal a lakosságot, illetve az őket kiszolgáló kereskedőket. Ez azonban a szintén állami tulajdonban lévő atomerőműnél jelent vagy jelentene elszalasztott nyereséget, hiszen
ugyanezt az áramot a piacon jelenleg sokkal drágábban is értékesíthetnék, milliárdos profitra szert téve.
Forrás: G7
Hazug, buta, ártlamas bolsi csicska vagy.