Sokan hitetlenkedve fogadják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi bérstatisztikáit amely szerint az elmúlt években szédületes mértékben emelkedtek a fizetések Magyarországon.
Kép: Pixabay
A KSH módszertana frissítésre szorul ugyanis, a Napi.hu és a Pulzus kutató reprezentatív felmérése szerint például az emberek bére közel nem nőtt úgy, mint az a hivatalos közlésekből kiolvasható.
A KSH szerint idén az első félévben a bruttó átlagkereset 428 200 forint (nettó 284 800) volt, amely 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Ez a statisztika a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket foglalja magába.
A legfontosabb probléma itt, hogy azok a mikrovállalkozások, amelyek ötnél kevesebb embert foglalkoztatnak és, jellemzően alacsonyabb bért fizetnek kimaradnak. Ez egyértelműen felfelé húzza az átlagot.
A másik probléma, hogy a KSH nem ad meg havi rendszerességgel mediánbér-adatokat. A medián jobban megmutatja az emberek életszínvonalát hiszen azt bért jelenti, amelynél ugyanannyian keresnek többet mint kevesebbet. Az átlaggal éppen az a probléma, hogy például a magas bérek torzíthatják.
Mutatunk egy példát:
Egy cégnél, ahol az igazgató 10 millió forintot keres, 90 alkalmazottja pedig 100 ezret, az átlagos bér 208 ezer forint, amely tény nyilván nem boldogítja azokat, akik csak 100 ezret visznek haza.
Ezek a kritikák pedig nem csak az összeg nagyságát teszik megkérdőjelezhetővé, de azt is, hogy mennyivel emelkedik az emberek fizetésre évról évre vagy hónapról hónapra.
A Pulzus Kutató, Napi.hu megbízásából készített reprezentatív kutatása szerint idén az emberek pontosan felének emelkedett a fizetése. Ez nem csak béremelést, de munkahelyváltást vagy akár másodállás vállalását is jelenthette. Az emberek 31 százaléka mondta, hogy 5 százaléknál kisebb mértékben nőtt a bére, 12 százalék 5 és 10 százalék közé tette az emelkedés mértékét és mindössze 7 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy 10 százalékos differencia van a jelenlegi és a tavalyi bére között.
Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy a diplomások bére – ha nem is sokkal – de jobban nőtt, mint azoké, akik alap vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek. Például az általános iskolát végzettek 40, az érettségizettek 37, a diplomások 34 százaléka mondta, hogy nem változott idén a fizetése. Utóbbiak között 18 százaléknyian kaptak 5-10 százalékos emelést, amely érezhetően magasabb szám, mint a másik két csoport esetében.
10 százalék feletti emelést pedig az alapfokú végzettségűeknek csak minimális, 3 százaléka kapott, sőt a körükben kiugróan nagy azok aránya, akik kevesebből kénytelenek gazdálkodni, mint tavaly.
Forrás: Napi.hu
Címlapkép: Pixabay
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Mert ugyebár a bérek hiába emelkednek, ha a napi költségek azt meghaladják. Tehát, ha én adok neked plusz 100 forintot, de azt, amit tőlem veszel 120-szal drágábban adom, akkor
Tehát nem a pénz mennyisége, hanem a vásárlóértéke lenne a viszonyítás alapja. De ezt a ""marinénik és pistabácsik"" talán (!!!) csak a boltban tapasztalják, viszont a Kossuth és a Tv1 nem ezzel tömi a fejüket. És, ugyebár, a Viktor soha nem...
Ergo működnek a gazdasági reformok és támogatások.
A minap vidékjáráson tapasztaltam, milyen nagymértékű a lakosság jólétének növekedése. Nemcsak átlagfizetésekben kell gondolkodni, hanem társadalmi juttatásokban is. Főleg fiatalokat, és családtámogatásokat segítő programok hatásaiban, amely kihat a szolgáltató és építőipari szektorokban tevékenykedő vállalkozók, munkavállalók életszínvonalának javulására is.
Új hozzászólás