Orbán Viktor elárulta, hogy mi a különbség Brüsszel és Magyarország között

A miniszterelnök a Szamizdat 12. című hosszú írásában azt boncolgatja, hogy a magyarok miben különböznek a nyugatiaktól.

Fotó: Olivier Matthys / POOL / AFP

Orbán Viktor írásában felidézte, hogy Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem professzora bírálta Magyarországot és a kormányt; egy „másik Európáról” beszélt, amelyet veszélyesnek minősít az Európai Unió (EU) szempontjából.

„Véleményem szerint valóban létezik egy, a nyugat-európaitól egyre inkább különböző, közép-európai kulturális, szellemi és politikai entitás, de ez nem veszély, nem fenyegetés, hanem jótétemény az Európai Unió, sőt Nyugat-Európa számára is” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, hozzátéve: Timothy Garton Ash kemény kritikája ihlette azt az előadását, amely megpróbálja a nyugati olvasóközönség számára is értelmezhető kategóriákban megragadni a mai európai viták szellemi esszenciáját, „ahogyan azt mi látjuk”.

Az előadásból idézve Orbán Viktor kiemeli: a megkérdőjelezhetetlen fejlődés és a fényes sikerek időszakában még a nyilvánvaló tévedések, melléfogások és súlyos fogyatékosságok ellenére is hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a Nyugat küldetésének mérlege alapvetően pozitív. Valami azonban megváltozott a 21. század elejére, éppen amikor az angolszászok vezette Nyugat megnyerte a hidegháborút. Egyre inkább apokaliptikus hangulat jellemzi a nyugati társadalmak gondolkodását, súlyos kihívások érik a nyugati civilizációt. Amerikában a konzervatívokat kiiktató liberális hegemónia után a neomarxizmus veszi át a gondolkodásformáló intézmények irányítását. Európában „egy muszlim demográfiai, politikai és gazdasági dagályt, áradatot indítottak el”. A Nyugat a „Nagy Víz” egyik partján sem képes megfelelő politikai válaszokat adni ezekre a problémákra. És ehhez jön még Ázsia és a nem nyugati társadalomszervezési formák látványos sikere.

Úgy látom, hogy ma ez a folyamat határozza meg a Nyugat életét. Gazdagok és gyengék. A legveszélyesebb kombináció. A feltörekvők semmi tiszteletre méltót nem látnak bennük, csak a könnyű prédát. A magyarok azonban eddig nem veszítették szem elől a saját küldetésüket

– olvasható a dokumentumban.

A Brüsszel és Magyarország közti viták éppen ezen a különbségen nyugszanak. A művelt nyugati közvélemény számára egy politikai közösség, egy nemzet küldetéstudata mára elfogadhatatlan, gyanús, miközben a magyarok számára „ez a létezés elemi föltétele, és olyan természetes, mint a levegővétel” A magyaroknak az államalapítás óta egyetlen célja van, hogy az itt élő népekkel közösen megszervezzék a Kárpát-medencét. „Ha a történet mára vonatkozó tanulságát keressük, az állami keret másodlagos. Ami fontos, a térségben élő népek összeműködése és összeszerveződése” – áll a szövegben, amit itt lehet teljes egészében elolvasni.

Forrás: MTI