Az biztos, hogy senki nem tagadott egyértelműen.
Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szólalt meg a Pegasus-ügyben tartott üléssel kapcsolatban.
Elmentek ugyan a kormánypárti politikusok, sőt a belügyminiszter és az igazságügyi tárca államtitkára is a Pegasus-ügyben vizsgálódni kívánó Nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésére, ahol végre konkrétumok is elhangzottak a témában, csakhogy ezeket azonnal titkosították is 2050-ig.
Előrelépés ugyan, hogy a héttagú testület – ebből négyen kormánypártiak – ülésére a Fidesz–KDNP-s tagok végre megjelentek – szemben a júliusi hasonló alkalommal, amikor távolmaradásuk miatt határozatképtelen volt az ülés. Ezúttal viszont feltehették az ellenzéki tagok kérdéseiket a Pegasus-botránnyal kapcsolatban a két illetékes tárca képviselőjének: Pintér Sándor belügyminiszternek és Völner Pálnak, az igazságügyi tárca államtitkárának. Varga Judit szerint ez utóbbi szokta helyette aláírni az ilyen, titkosinformáció-gyűjtésre feljogosító engedélyeket – írja a hvg.hu.
A válaszokkal azonban – legalábbis Stummer János beszámolója szerint – nem lehettek igazán elégedettek.
Nem hangzott el válasz arra, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen kémprogram beszerzés az utóbbi években, továbbá egyértelmű cáfolat nem volt a belügyminisztertől és az államtitkártól sem arra, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az eszközzel az utóbbi években.
És nagyjából ez volt minden, amit elárulhatott az üléssel kapcsolatban, ugyanis, a Pegasus napirendi pontot érintően elhangzottakra maximális, 2050 év végéig szóló minősítést, vagyis titkosítást kért a minisztérium.
A bizottság sajtótájékoztatót tartó három tagja – Stummer János mellett Ungár Péter (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) – arra is javaslatot tett az ülésen, hogy a Pegasus-ügy feltárásával a testületen belül külön vizsgálóbizottság foglalkozzon. Paritásos – két ellenzéki, két kormánypárti taggal bíró – ténymegállapító albizottságra tettek javaslatot, de Stummer szerint “ez nem kapott megfelelő támogatást” – ahhoz ugyanis kormánypárti tagok szavazata is kellett volna.
A ténymegállapító albizottság betekintést kaphatott volna a titkosszolgálatoknál fellelhető, az ügyben releváns iratokba, meghallgathatta volna a szolgálatok munkatársait, nekik pedig kötelességük lett volna megjelenni és adatokat szolgáltatni, nyilatkozatokat tenni
– sorolta Stummer, mi mindent érhetett volna el az albizottság, így viszont semmi mozgástere nem lesz.
Az MSZP-s Molnár Zsolt arról beszélt, hogy a zárt ülésen elhangzottakról a titkosítás miatt nem beszélhetnek, a ténymegállapító albizottság nélkül pedig ez a téma “hitvita marad” ellenzék és kormánypártok között. Hozzátette azt is, hogy nem kaptak válaszokat, amit pedig kaptak, az nehezen ellenőrizhető, ezért erősödik a gyanú, hogy titkolnak és ködösítenek az ügyben.
A bizottság harmadik ellenzéki tagja, Ungár Péter is azt mondta, “megy az egymásra mutogatás és a ködösítés”, miközben ő arra lenne kíváncsi, hogy a nemzet érdekében indokolható titkos információgyűjtés “vajon mennyiben a nemzet érdeke, és mennyiben Orbán Viktoré”.
Forrás: hvg.hu
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Aha...