A G7 számolt be arról, hogy miután a francia Auchan bejelentette, hogy Jellinek Dániel cégének eladja magyarországi hálózatának kisebbségi részesedését, újra felerősödtek azok a hírek, amelyek az élelmiszer kiskereskedelemben a külföldi tulajdonosok kivonulását jósolják.
A lap iparági forrásai ezúttal konkrétan arról beszélnek, hogy az Auchanban a magyar tulajdon jó eséllyel idővel többségi lesz, de folynak tárgyalások a Penny Market átvételéről és a Tesco magyar tulajdonba kerülése is lehetséges.
Orbán Viktor miniszterelnök 2016 őszén tette egészen egyértelművé, hogy mi a kormány célja. Ekkor azt mondta:
Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.
A furfangos külföldi tulajdonú boltláncokat azonban azóta sem sikerült arra ösztönözni, hogy hagyják el az országot. Többek között azért, mert
a szektorális különadókat (amelyek a magyar láncokra nem vonatkoznak) kifizetik,
a vasárnapi boltzárba (amely nem vonatkozott a kis magyar boltokra) nem rokkannak bele,
a kreatív egyedi döntésekre épülő plázastop ellenére is egyre több üzletük van, miközben a magyar hátterű láncok boltszáma csökken,
a magyar vásárlók egyre többet járnak a három német diszkontba (Aldi, Lidl és Penny Market), ahelyett, hogy a magyar üzletekbe mennének.
Lázár János kormánybiztos tavaly decemberben már egyenesen azt mondta, hogy a külföldi kiskerláncokat „nyíltan protekcionista politikával” ki kell szorítani az országból.
De sikerül-e elérni a 2010 óta hőn áhított magyar többséget a szektorban, és ha igen, ehhez mennyi pénzre lesz szükség?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban az élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem összesített magyarországi forgalma közel 4600 milliárd forint volt, egyszerű számolás szerint tehát a kormány szerint az lenne kívánatos, ha például
tavaly legalább 2300 milliárd forintot (és a hozzá tartozó áfát) a magyar tulajdonú boltokban költötte volna el a lakosság.
A piac első kilenc szereplőjének éves bruttó forgalma tavaly durván 5000 milliárd forint volt. Ebből gyakorlatilag lehetetlen pontos nettó értéket számolni a forgalom áfakulcsok szerinti megoszlásnak ismerete nélkül, de ha durva közelítő értéknek elfogadható, hogy a piac kilenc nagy szereplőjénél csapódik le közel 4000 milliárd forint, akkor a sok kis bolt körülbelül 600 milliárdon osztozik.
Ehhez a 600 milliárdhoz lehet hozzáadni a három nagy magyar lánc (Coop, CBA és Real), összesített teljesítményét, azaz körülbelül 1300 milliárd forintot, ez összesen így 1900 milliárd forint volt tavaly.
A cél tehát már egyszerűen csak az, hogy mindezt legalább további 400 milliárdos magyarosított forgalommal egészítsék ki.
A Tesco kivonulása ugyan már évek óta örökzöld sláger, de eddig sosem következett be, és a cég lap kérdésére ismét egyértelműen megerősítette, hogy nem eladó, hosszú távon is elkötelezett a magyar piac iránt.
A Penny Market szintén határozottan reagált érdeklődésükre, azt írta, hogy
A Penny magyarországi hálózata nem eladó. Nem folynak olyan potenciális tranzakcióval vagy felvásárlással kapcsolatos megbeszélések sem, amelyek közvetlenül érinthetnék a Penny magyarországi üzlethálózatát.
Mindenesetre a Tesco egyedül is simán hozná Orbán Viktor álmának teljesülését, a magyar többséghez elegendő, ma még hiányzó éves forgalmat. Az Auchan és a Penny Market azonban önmagában nem lenne elég, még akkor sem, ha az Auchanból akár hosszabb távon sikerülne teljesen kiszorítani a francia tulajdonost. Abban az esetben viszont, ha a Penny Marketet sikerülne egy magyar befektetőnek felvásárolni, akkor a hazai piaci többséghez akár már az Auchan kisebbségi része is elég lehetne.
Nehéz ugyanis elképzelni azt, hogy magyar többségi kézbe kerülve ezek a láncok megmaradhatnának ugyanabban a beszerzési és forgalmazási modellben, mint amilyenben most vannak.
A Penny Market például egy olyan németországi hátterű multinacionális óriás része, amelynek üzleti modellje a központi beszerzésre és a szokásos diszkont forgalmazásra épül, ez lokális, “magyarosított” verzióban nem képzelhető el. Ha elképzelhető lenne, akkor semmi sem tartotta volna vissza a magyar láncokat attól, hogy e modell irányába lépjenek az elmúlt 11 évben.
A magyarosítás ezért nem pénzügyi kérdés.
Hiába szerzi meg egy-egy kormányközeli magyar befektető a külföldi láncok magyar nyúlványait, ez mit sem ér akkor, ha nem tudja ezeket a külföldi multik mintájára működtetni. Márpedig a magyar láncok az elmúlt évtizedekben nem tudtak érdemben ebbe az irányba elmozdulni, ahogy ezt korábban részletesen bemutattuk, térvesztésüknek ez a fő oka.
A belföldi kereskedelem kontroll alatt tartása helyett a másik kiút ebből a helyzetből a magyar tulajdonú élelmiszeripar cégek innovatív felfejlesztése lett volna, ez azonban eddig lényegében elmaradt.
Forrás: G7
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Aldiba azért járnak mert Minőségi! Német életmód!
Új hozzászólás