Minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi idegenforgalom, annyi hazai vendég még sohasem fordult meg a vidéki városokban, mint a 2021. június–augusztusi időszakban – számol be róla a HVG.
Kép: Pixabay
Júniusban 66, júliusban 22, augusztusban pedig 16 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma, mint 2020 azonos hónapjaiban.
Összességében 14,9 millió éjszakát töltöttek a vendégek a magyarországi szálláshelyeken, és ebből 11,9 millió a hazai turistáknak köszönhető.
A többség a szállodákat választotta, a tavalyi 35 százalékkal szemben 46 százalékos volt az átlagos szobafoglaltsági arány.
Az idegenforgalmat egy időre megállító Covid–19-járványt a legkeservesebben megszenvedő Budapesten is látszanak a javulás jelei, ám a vendégszám így is messze elmaradt a „békeéveket” jellemző adatok mögött.
Ennek egyik fő oka az, hogy a magyar fővárosban meghatározó szerepet játszik a járvány előtti években látványosan fejlődő konferenciaturizmus, ez a szektor pedig a többinél jóval lassabban tér magához.
A Magyarországon közvetve vagy közvetlenül mintegy százezer embernek munkát adó rendezvényturizmus a tanácskozások online térbe való áthelyezésével próbálta menteni a menthetőt.
Becslések szerint tavaly a rendezvényturizmus bevételei 50 százalékkal estek vissza, így a szervezőcégek túlélő üzemmódra váltottak át.
A komolyabb rendezvények megszervezéséhez ugyanis több hónapos munkára van szükség, ezeket csak akkor lehet betervezni, ha már véget ért a bizonytalanság korszaka. Budapest idegenforgalma túlzott mértékben függ a külföldi vendégektől, ezért hasznos lenne, ha a főváros komolyabb erőfeszítéseket tenne a hazai vendégek idecsábítása érdekében.
A talpra állást az is fékezi, hogy a pandémia hónapjaiban sokan elhagyták a területet, így ha egyszer valóban beindulnak a rendezvények, munkaerőhiány is kialakulhat.
A szektor hibáiról, és a szervezett konferenciaturizmusról a HVG cikkében olvashat bővebben.
Címlapkép: Pixabay
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ha pedig nem lennének felújítások (és ennek következtében a dugók), akkor az lenne a baj, hogy nincs korszerűsítés.
Indiai csodakígyó: fejtől farokig 8 méter, faroktól fejig 10. Esetleg: van sapka, nincs sapka.
De ezekhez azért az állami pénzelvonások, az orbáni bel- és külpolitika, a lakosság mentalitása (pl. a hamburgerpapír vagy a pillepalack elszórása---köztisztaság), az elektromos rollerek széthagyása és hasonlók szervesen beletartoznak. Az, hogy a piroslámpánál álló autó ajtaja kinyílik és a hamutartót a ""kedvesautós"" egymozdulattal borítja a flaszterra, na, az pl. nem a Karácsonynak róható fel. Ahogy az sem, hogy az állami pénzek elapasztása akár az utcai rendőrök számát is jelentősen megkurtította. Pedig ők kellenének bizonyos szempontból a legjobban. Száguldozó rendőrautóból nem lehet rendet tartani. Ezek is csökkentik Budapest renoméját, mert a külföldi ezt is látja.
Egyébként mi közötök a magyarok fővárosához???
Új hozzászólás