Hiába trükközik az Orbán-kormány – brutális pofont kaphat a lakosság a gázpiactól

Több cikkben számoltunk már be arról, hogy a magyar kormány csodafegyvere a rezsicsökkentés hatalmas akadályokkal szembesül, a nemzetközi tendenciák tekintetében. Az uniós fővárosok közt a Budapesten élők számára a legolcsóbb a földgáz.

A hatósági áras gáz és villany miatt most éppen valóban kedvező helyzetben érezhetik magukat a hazai fogyasztók, azonban azt nem lehet elfelejteni, hogy az európai szabadpiacra semmiféle ráhatása nincs az Orbán-kormánynak,

annak ellenére, hogy az ott zajló folyamatokat is könnyen megérezheti a magyarok pénztárcája.

A tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz (LNG) térnyerése miatt a piac egyre inkább globális jellegű. Ázsiában nincsenek tárolókapacitások, ezért ha ott megugrik a kereslet, az azonnal felhúzza az árakat, erre kézzel fogható példa a mostani helyzet, amelyet az európai térség minden állama keményen megszenved. 

Az európai gázpiacon az ilyen magas áraknak nincsenek fundamentális okai:

mind a kínálat, mind a kereslet gyakorlatilag megegyezik a tavalyival.

Elmúlt évben azonban a koronavírus gazdasági következményei miatt az ázsiai kereslet alacsony volt, ezért az LNG Európában keresett gazdát, fölösleget és alacsony árakat okozva.

Most Ázsia felszívja a szabad kínálatot, az árazásban Európa így Japánt követi.

De ennél több is áll az ügy háttérben.

Míg a Gazprom a hivatalos közleményeiben, ahol védi a mundér becsületét, rendre 2020-hez komparál, mely egy fals összehasonlítási alap, mivel egy olyan évet vesznek alapul, amikor rekordalacsony árak mellett rekordkeveset szállítottak Európába. De, ha 2019-hez, az utolsó „békeidőbeli” évhez hasonlítunk, akkor máris más adatokat kapunk. 2021. január-augusztusban a Gazprom 26,1 Mrd m3 gázt szállított Ukrajnán keresztül Európába, míg 2019-ben ugyanezen idő alatt 53,2 Mrd m3-t – ez 27,1 Mrd m3-rel kevesebbet jelent idén.

De ha fen az ár, miért nem szállítanak többet?

Erre két lehetséges válasz is van:

1, ha bővíti a kínálatot, az lenyomja az árat, és végül nagyobb értékesített mennyiség mellett sem nő érdemben a bevétele.

2, a Gazprom meg akarja mutatni, mennyire rosszul járnak európai partnerei a piaci árúra átalakított szerződésekkel.

Az oroszok szívesen használják politikai játszmákra a földgázt, a mostani helyzet pedig nagyon jól jön nekik ehhez. 

Az ukrán tranzitot kiiktató, Oroszországot közvetlenül Németországgal összekötő Északi Áramlat II. vezeték már az üzembe helyezés előtti utolsó engedélyekre vár, miközben Németországban a szoros választási eredmény után bizonytalan, milyen összetételű lesz a következő kormány.

Moszkvában ezért úgy érezhetik, fenn kell tartani a feszültséget, illetve Moszkva ki akarja iktatni Ukrajnát a nyugati tranzitból.

A Magyarországgal megkötött, szeptember 28-án aláírt új, 15 éves szállítási kontraktusnak is része, hogy a Gazprom nem keleti szomszédunkon keresztül szállít, a szerződött mennyiséget a szerb és az osztrák határon adja át.

A harmadik ok az európai belső gázkitermelés drasztikus csökkenése, mely trendje nem lassul, így a termelés is várhatóan évi 5-10%-al csökkenni fog, azaz 10-15 éven belül gyakorlatilag eltűnik a belső termelés az európai gázportfólióból, amennyiben a termelők nem képesek stabilizálni a mostani kitermelési szintet.

A negyedik ok az európai gáztárolók alacsony töltöttsége volt, amely magával hozta a gázhiányt hiszen a 2021-es európai fogyasztás rapid módon tért vissza a 2019-es szintre.

De mi lesz a magyarokkal? 

A magyar lakossági fogyasztók hatósági áron kapják a gázt, így őket a piaci változások közvetlenül nem érintik. A rezsicsökkentésnek azonban nagyon rosszul jönnek a magas árak. Az állami földgáz-nagykereskedő a beszerzési ár és a lakossági értékesítés különbözete 2020 végén 24,3 milliárd forintos pluszban volt, miután egy év alatt 4,6 milliárd forinttal apadt, az eddig képzett hatalmas tartalék idővel elfogyhat, sőt mínuszba mehet.

Nemcsak a gáz drágult többszörösére, a szeptemberi villanypiaci árak is durván kétszer magasabbak, mint egy évvel korábban.

A gázerőművek működési szabályozás miatt a villamosenergia árak is emelkednek, ám a magas piaci árakból a magyar lakossági fogyasztók semmit sem fognak érezni, hiszen hatósági áron kapják az áramot.

Ráadásul nagyrészt a Pakson megtermeltet, márpedig az atomerőmű költségeit nem érinti se a gáz, se a kvóták drágulása.

Viszont a jövedelmezőségét segíti a magas piaci ár, ami kompenzálhatja a védett fogyasztók irányába nyomott áron történő értékesítést. Más a helyzet a vállalkozásokkal, amelyek piaci áron vásárolnak, de a gazdasági szektor szereplői éves csomagárban veszik az energiahordozókat, és a szerződéseket októberben szokták megkötni így

a céges vásárlók masszív, akár 20-30 százalékos emelésre számíthatnak.

A megugrás ennek ellenére, nem csak a gazdasági társaságok fogják megérezni, hanem mi ügyfelek is, hiszen a költségeket ugyanis a vállalkozások kénytelenek beépíteni az áraikba.

A gáz és az áram pedig alapvető energiaköltséget jelent, így a piaci drágulás hatása végiggyűrűzik a teljes gazdaságon, beépül minden termék és szolgáltatás árába, tehát az 5%-os infláció még nagyobbra fog hízni.