A kormány 2017 decemberében egy törvénnyel megágyazott annak, hogy világörökségi területeken található ingatlanok felett az állam elővásárlási jogot szerezzen. Akkor a Miniszterelnökség azzal nyugtatta meg a kedélyeket, hogy a törvény a lakásokat, a lakóházakat, a termőföldeket és az erdőgazdasági területeket nem érinti
Forrás:
budapestkornyeke.hu
Feltöltő: Mirabilis
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Ráadásul az az igazság, hogy sokat megmagyaráz
Mottó:
Egy újabb példa arra, hogy csupán süketelés a duma:
nem kell félni ők nem olyanok,
de bizony olyanok, sőt …
Mint ismert a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény nem kis riadalmat keltett, sőt a hozzá fűződő 455/2017. számú kormányrendeletet az aggodalmat tovább növelte. Persze a hivatalos meg a megmondók nyugtatgattak „az állami elővásárlási jog nem államosítás”. Eddig, mint kiderült a „2021. évi CI. törvény egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról”-ra hivatkozva: „a 200 négyzetméternél nagyobb lakások tulajdonosai arról kaptak hivatalos értesítéseket, hogy az ingatlanjaikra az állam elővásárlási jogot szerzett.”
Nos a dologról sokat megmagyaráz a tény: „Mint a parlament honlapjáról kiderül, az összetett törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be.”!! =))
elmélkedés az törvényalkotásrúl
Mottó:
A politikusok rosszabbak az orvosoknál,
mert náluk legalább van a „Hippocratis Jusjurandum”,
melynek egyik fő parancsolta: Ne árts!
A törvények normál menete: ha felmerül az igény (társadalmi, szakmai vagy csak maga a politika kívánsága) a szabályozásra
a törvényalkotó megfogalmazza az elvárásait,
kiadja a szakapparátus felé,
azok a terület szaktekintélyei bevonásával előállnak a törvényjavaslattal,
akár többszörös iterációval egyeztetnek a „megrendelővel”,
majd államigazgatási, szakmai és néha társadalmi vitára bocsátják,
ezt követően bizottság elé, majd a parlament elé kerül jóváhagyásra.
Sajnos hozzá kell tenni, hogy az utóbbiak szeretnek belepancsikálni a dolgokba! =))
Személyes tapasztalataim szerint ez így volt még az első Orbán uralkodás idején is. Azonban a fülke-forradalom ezt is elsöpörte. A politikusok saját kezükbe vették a dolgok menetét. Na olyam is lett. Nehéz választani, de talán Rezsi Sziszi munkássága a legdurvább példa.
De maradjunk az én szakmai kompetenciámba tartozó választási rendszereknél. Pontosabban az un. „levélben szavazás” kérdésénél. Szakmai körökben már előtte is sokat elmélkedtünk róla, röviden számos komoly kérdésben szolgálhatott volna megoldásként (pl. átjelentkezés, mozgó urna, etc.).
Mikor az AB úgy döntött, hogy nem szabad megfosztani jogaiktól a külföldön tartózkodó választópolgárokat kiélesedett ez a téma is. De elvetésre került. A szakma egy része a elektronikus szavazás miatt óckodott, de igazából a Fidesz söpörte le: „könnyű vele csalni” – mondá a Bölcs, meg sem hallgatván a szakmai javaslatokat. Míg tanulatlan barátai szerint: sokba kerülne, no meg a posta terhelése és a gaz választó meg a fülke magányát az otthoni társaságra cserélné! =))
Hic & nunc nem elmélkedek a „külföldön szavazás”-ra született megoldás baromságaira (többeknek a hazautazás vagy helyette ezer km-eket lehet utazni egy követségre). Persze csupán akkor, ha II. osztályú...
Persze csupán akkor, ha II. osztályú polgár vagy, ha ahogy a Fidesz bevezette az elsődleges pógároknak a határon-túliaknak, pontosabban ezek közül azoknak, akiknek még annyi kötődése sincs, hogy lakcíme legyen szuper lehetőségekkel. Persze leginkább a kormány kegyenc helyi magyar szervezeteknek a manipulációra! =))