A 24.hu számolt be arról, hogy Magyarország gazdasági növekedése európai viszonylatban is jól mutat, ám látszanak annak jelei is, hogy a hatalmas összegű és megkérdőjelezhető célú költekezésnek meglesz a böjtje.

Hiába mondja Orbán, nem áll jól a gazdaság – meglesz a böjtje a hatalmas, megkérdőjelezhető költekezésnek
Kép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor azt mondta, olyan jól áll a magyar gazdaság, hogy az a 435 ezer ember is megkaphatja a maximális 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot novemberben, akiknek ennél kevesebb járt volna.

Egyáltalán nem áll jól a magyar gazdaság

– mondta lapnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.

Idehaza 2017 óta erőltetett növekedést generáltak, 2020-ig az amúgy is kedvező nemzetközi és magyar konjunktúrára rátett még egy lapáttal a költségvetés és a nemzeti bank is, az előbbi az erőteljes költekezéssel, az utóbbi a laza monetáris politikával, vagyis az alacsonyan tartott kamatokkal. A koronavírus-válság időszakában annyiban módosult a képlet, hogy a nagy állami költekezések immár a visszaesés mérséklését célozták. Ennek az ötödik éve tartó gazdaságpolitikának mára meglett az ára: az egyensúly romlása

– fejtette ki bővebben a közgazdász, hogy miért nem áll jól szerinte a gazdaság.

Az erőltetett növekedés, a béremelések, a laza monetáris politika mind ebbe az irányba hatottak, már 2016-tól. A reálkamat kirívóan negatív Magyarországon, és az időközben elrendelt kamatemelések ellenére is egyre inkább az, mert az infláció jobban nőtt, mint ahogy a kamatok emelkedtek.

A kormány szereti hangsúlyozni, hogy az államháztartási hiány 2020-ig 3 százalék alatt volt, tavaly aztán a járvány miatt elszállt. A folyó fizetési mérleg 2016-ig pozitív volt, 2017-ben már csak minimálisan, azóta pedig negatív

Az államadósság 2019 előtt kétségtelenül csökkent, árnyalja azonban a képet, hogy a 2010 és 2019 közötti időszakban a javulás mértéke nagyjából annyi volt, mint amennyit a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása jelentett. Következményként pedig öt-hat év múlva jócskán megnövekedhetnek a nyugdíjkiadások, ami szűkítheti a gazdaságpolitika mozgásterét.

A szakember szerint a gond az, hogy az európai pénzek nagy részét olyan dolgokra költjük el, ami nem hoz profitot, és a széles értelemben vett társadalmi jólétet sem javítja. Azaz jellemzően nem az oktatásba vagy az egészségügybe ment.

2021 nyarán ráadásul elzárták a pénzcsapokat. Azt még nem tudni, hogy az újjáépítési alapból és az új költségvetésből mikor kapunk újra forrást, mert vita zajlik arról, teljesítjük-e a feltételeket.

De az biztos, hogy ha az uniós pénzáramlás megakad, akkor a magyar gazdaság bajban van

– mondta a közgazdász, megemlítve a szeptember közepi 1600 milliárd forintos devizakötvény-kibocsátást.

Nemcsak a nagy állami költekezés a gond, hanem annak összetétele is

– utalt Karsai Gábor arra, hogy a pénzek egy része állami tulajdonú cégeknek, illetve a kormányhoz lojális tulajdonosok vállalataihoz ment. Sok olyan célra osztogattak, aminek semmi köze nem volt a válságkezeléshez, a gazdaság talpra állításához, legyen szó sportfejlesztésről, egyházi célokról vagy határon túli támogatásokról.

Tény, hogy a magyar visszaesés alacsonyabb volt az európai átlagnál 2020-ban, ám azt, hogy nagy a baj a kiadási struktúrával, jól jelzi a Románia utáni második legnagyobb államháztartási hiány, ami azt mutatja, rossz hatékonysággal próbálták fékezni a növekedés visszaesését.

Válságkezelés címszó alatt sorjáznak a választás szolgálatába állított költségvetési lépések is, például a tavaly tavasszal meghirdetett 13. havi nyugdíj visszavezetése. Fedezet önmagában nem volt rá, nem kötötték össze a nyugdíjrendszer reformjával, és mindenki megkapja, így a magasabb nyugdíjúak is. Ez is egy példa a Fidesz-kormány sajátos családpolitikájára, arra, hogy a magasabb jövedelműeket jobban támogatják, mint az alacsonyabb jövedelműeket. Hab lehet a tortán, ha tényleg odaadják jövőre a teljes 13. havi nyugdíjat, nem csak az ígért kéthetit.

Az viszont támogatható szerinte, hogy a kisnyugdíjasok is megkapják a maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, és hogy a második nyugdíjkorrekció a vártnál magasabb, mert így az idei nyugdíj a magas infláció mellett is reálértéken maradhat.

A 25 év alattiak januártól tervezett szja-mentességét viszont erősen vitathatónak tartja, például azért, mert egyforma munkáért kortól függően más nettó járhat. A gyermeket nevelők pedig visszakaphatják februárban az idén befizetett szja-t, legfeljebb fejenként 809 ezer forintig, amivel megint csak nem az alacsonyabb jövedelműek járnak igazán jól.

Béremelések is körvonalazódnak, januártól az egészségügyi szakdolgozók, a bölcsődei dolgozók és a szociális munkások, valamint a kulturális szektorban dolgozók bére nő, és úgy tűnik, talán a pedagógusok sem maradnak ki. A rendvédelmieknél a költségvetési előirányzatnál nagyobb emelés jöhet. A gyenge forint mellett az exportorientált cégeknél bizonyára nem fog gondot okozni a béremelés, a

magyar kis és közepes vállalkozásoknak viszont még az adócsökkentés mellett is fejtörést okozhat a megemelkedett bérköltség kigazdálkodása.

Különösen úgy, hogy nemcsak a minimálbéreket kell majd emelni, hanem a többi bérkategóriát is, hogy elkerüljék a bértorlódást.

Karsai azt is mondja, az előrejelzések szerint a magyar hiány az idén és jövőre is a legnagyobb lesz az unióban a román után. Ugyan a maastrichti kritériumok teljesítését felfüggesztették, de a növekvő magyar deficit, a tartalékcélokat is szolgáló devizakötvény-kibocsátás nem nagyon teszi lehetővé az államadósság csökkentését, csak formálisan, vagy technikai ügyeskedéssel. Igaz, javíthat a helyzeten a vártnál nagyobb növekedés, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az államadósságnak kamatterhei vannak.

A kormány dicsekszik, milyen jó feltételekkel bocsátotta ki a devizakötvényt, de évtizedes kibocsátásról van szó, és számítani lehet rá, hogy a kamatok idővel emelkedhetnek, és ekkora összegnél a kis kamatemelkedés is számít

– jegyezte meg.

Jövőre 5,9 százalékos államháztartási hiányt állítottak be a költségvetésbe, és a közgazdász úgy véli, ez elérhető, feltéve, hogy a második félévben lesz némi korrekció, mondjuk elhagynak egyes tervezett beruházásokat.

Az Európai Unióval való megállapodás kapcsán azt mondta, hogy ez a választások utánra várható: 

ha az ellenzék nyer, nekik nyilván nem esik nehezükre a megegyezés, ha a Fidesz marad kormányon, kénytelenek lesznek kompromisszumot kötni.

A kérdés csak az, miben és mennyire. Olyan óriási pénzről van ugyanis szó, ami nélkül tényleg nagy baj lenne.

Forrás: 24.hu
Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor

33 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Peller Anikó
Az újabb és újabb hitelek nélkül azonnyomban csődbe mennénk (Matolcsy).
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
kereső
@sgl: Ezért irtam, hogy akkor értékeljük már a gdp-t euroban, vagy dollárban.Mert az a reálisabb- nem az elszaljtott forint árfolyamon történő mérőszám. A költségvetés is ft-ban, és dollárban számol- éééééééééés, ugye ha elszalad az árfolyam, az akkor papiron többeletet jelent a költségvetésbben pénzbőséget teremtve. Ugyanigy működik az infláció is, ami meg nem más mint az szegények adója.Akkor kit is rabol ki ez a gané társaság?
kereső
@sgl: Igen , ebből a legsúlyosabb csapás volt, ami az MNB leminősitését jelentette, nem is emlékszem ilyenre a 30 évből..
Lepényleső
...részünkre biztosan,ám azért hogy őt hajléktalanként lássák páran,ne aggódjunk túlzottan?
penege
@Aki Én: tudom.. nálatok egyféleképpen lehet értelmezni..."nemzet halál lesz, van, de lehet, ha a Fidesz marad" :D
Aki Én
@penege: ...ja, akkor tényleg nem értetted meg.
Ezt sem...
Te penge akartál lenni, csak elbasztad azt is?
csak úgy....
@Aki Én: holliki penge,dömötör és vizslás kovács is öt használja..

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.