A 24.hu számolt be arról, hogy Magyarország gazdasági növekedése európai viszonylatban is jól mutat, ám látszanak annak jelei is, hogy a hatalmas összegű és megkérdőjelezhető célú költekezésnek meglesz a böjtje.
Kép: Facebook/Orbán Viktor
Orbán Viktor azt mondta, olyan jól áll a magyar gazdaság, hogy az a 435 ezer ember is megkaphatja a maximális 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot novemberben, akiknek ennél kevesebb járt volna.
Egyáltalán nem áll jól a magyar gazdaság
– mondta lapnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.
Idehaza 2017 óta erőltetett növekedést generáltak, 2020-ig az amúgy is kedvező nemzetközi és magyar konjunktúrára rátett még egy lapáttal a költségvetés és a nemzeti bank is, az előbbi az erőteljes költekezéssel, az utóbbi a laza monetáris politikával, vagyis az alacsonyan tartott kamatokkal. A koronavírus-válság időszakában annyiban módosult a képlet, hogy a nagy állami költekezések immár a visszaesés mérséklését célozták. Ennek az ötödik éve tartó gazdaságpolitikának mára meglett az ára: az egyensúly romlása
– fejtette ki bővebben a közgazdász, hogy miért nem áll jól szerinte a gazdaság.
Az erőltetett növekedés, a béremelések, a laza monetáris politika mind ebbe az irányba hatottak, már 2016-tól. A reálkamat kirívóan negatív Magyarországon, és az időközben elrendelt kamatemelések ellenére is egyre inkább az, mert az infláció jobban nőtt, mint ahogy a kamatok emelkedtek.
A kormány szereti hangsúlyozni, hogy az államháztartási hiány 2020-ig 3 százalék alatt volt, tavaly aztán a járvány miatt elszállt. A folyó fizetési mérleg 2016-ig pozitív volt, 2017-ben már csak minimálisan, azóta pedig negatív
Az államadósság 2019 előtt kétségtelenül csökkent, árnyalja azonban a képet, hogy a 2010 és 2019 közötti időszakban a javulás mértéke nagyjából annyi volt, mint amennyit a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása jelentett. Következményként pedig öt-hat év múlva jócskán megnövekedhetnek a nyugdíjkiadások, ami szűkítheti a gazdaságpolitika mozgásterét.
A szakember szerint a gond az, hogy az európai pénzek nagy részét olyan dolgokra költjük el, ami nem hoz profitot, és a széles értelemben vett társadalmi jólétet sem javítja. Azaz jellemzően nem az oktatásba vagy az egészségügybe ment.
2021 nyarán ráadásul elzárták a pénzcsapokat. Azt még nem tudni, hogy az újjáépítési alapból és az új költségvetésből mikor kapunk újra forrást, mert vita zajlik arról, teljesítjük-e a feltételeket.
De az biztos, hogy ha az uniós pénzáramlás megakad, akkor a magyar gazdaság bajban van
– mondta a közgazdász, megemlítve a szeptember közepi 1600 milliárd forintos devizakötvény-kibocsátást.
Nemcsak a nagy állami költekezés a gond, hanem annak összetétele is
– utalt Karsai Gábor arra, hogy a pénzek egy része állami tulajdonú cégeknek, illetve a kormányhoz lojális tulajdonosok vállalataihoz ment. Sok olyan célra osztogattak, aminek semmi köze nem volt a válságkezeléshez, a gazdaság talpra állításához, legyen szó sportfejlesztésről, egyházi célokról vagy határon túli támogatásokról.
Tény, hogy a magyar visszaesés alacsonyabb volt az európai átlagnál 2020-ban, ám azt, hogy nagy a baj a kiadási struktúrával, jól jelzi a Románia utáni második legnagyobb államháztartási hiány, ami azt mutatja, rossz hatékonysággal próbálták fékezni a növekedés visszaesését.
Válságkezelés címszó alatt sorjáznak a választás szolgálatába állított költségvetési lépések is, például a tavaly tavasszal meghirdetett 13. havi nyugdíj visszavezetése. Fedezet önmagában nem volt rá, nem kötötték össze a nyugdíjrendszer reformjával, és mindenki megkapja, így a magasabb nyugdíjúak is. Ez is egy példa a Fidesz-kormány sajátos családpolitikájára, arra, hogy a magasabb jövedelműeket jobban támogatják, mint az alacsonyabb jövedelműeket. Hab lehet a tortán, ha tényleg odaadják jövőre a teljes 13. havi nyugdíjat, nem csak az ígért kéthetit.
Az viszont támogatható szerinte, hogy a kisnyugdíjasok is megkapják a maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, és hogy a második nyugdíjkorrekció a vártnál magasabb, mert így az idei nyugdíj a magas infláció mellett is reálértéken maradhat.
A 25 év alattiak januártól tervezett szja-mentességét viszont erősen vitathatónak tartja, például azért, mert egyforma munkáért kortól függően más nettó járhat. A gyermeket nevelők pedig visszakaphatják februárban az idén befizetett szja-t, legfeljebb fejenként 809 ezer forintig, amivel megint csak nem az alacsonyabb jövedelműek járnak igazán jól.
Béremelések is körvonalazódnak, januártól az egészségügyi szakdolgozók, a bölcsődei dolgozók és a szociális munkások, valamint a kulturális szektorban dolgozók bére nő, és úgy tűnik, talán a pedagógusok sem maradnak ki. A rendvédelmieknél a költségvetési előirányzatnál nagyobb emelés jöhet. A gyenge forint mellett az exportorientált cégeknél bizonyára nem fog gondot okozni a béremelés, a
magyar kis és közepes vállalkozásoknak viszont még az adócsökkentés mellett is fejtörést okozhat a megemelkedett bérköltség kigazdálkodása.
Különösen úgy, hogy nemcsak a minimálbéreket kell majd emelni, hanem a többi bérkategóriát is, hogy elkerüljék a bértorlódást.
Karsai azt is mondja, az előrejelzések szerint a magyar hiány az idén és jövőre is a legnagyobb lesz az unióban a román után. Ugyan a maastrichti kritériumok teljesítését felfüggesztették, de a növekvő magyar deficit, a tartalékcélokat is szolgáló devizakötvény-kibocsátás nem nagyon teszi lehetővé az államadósság csökkentését, csak formálisan, vagy technikai ügyeskedéssel. Igaz, javíthat a helyzeten a vártnál nagyobb növekedés, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az államadósságnak kamatterhei vannak.
A kormány dicsekszik, milyen jó feltételekkel bocsátotta ki a devizakötvényt, de évtizedes kibocsátásról van szó, és számítani lehet rá, hogy a kamatok idővel emelkedhetnek, és ekkora összegnél a kis kamatemelkedés is számít
– jegyezte meg.
Jövőre 5,9 százalékos államháztartási hiányt állítottak be a költségvetésbe, és a közgazdász úgy véli, ez elérhető, feltéve, hogy a második félévben lesz némi korrekció, mondjuk elhagynak egyes tervezett beruházásokat.
Az Európai Unióval való megállapodás kapcsán azt mondta, hogy ez a választások utánra várható:
ha az ellenzék nyer, nekik nyilván nem esik nehezükre a megegyezés, ha a Fidesz marad kormányon, kénytelenek lesznek kompromisszumot kötni.
A kérdés csak az, miben és mennyire. Olyan óriási pénzről van ugyanis szó, ami nélkül tényleg nagy baj lenne.
Forrás: 24.hu
Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor
21 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ezt sem...
Te penge akartál lenni, csak elbasztad azt is?
Új hozzászólás