A KSH adatai szerint tavaly 84 ezren költöztek el a fővárosból, ez a szám nagyobb, mint Szombathely lakosságszáma. Azonban 68 ezren beköltöztek Budapestre, vagyis a veszteség 16 ezer volt, ami kiugróan magas 2019-hez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján arról számolt be a 24.hu, hogy egy év alatt 566 ezren változtattak lakhelyet Magyarországon – 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be új címre, 266 ezren állandó lakcímet változtattak. A cikk szerint tavaly tehát minden 16. magyarországi lakos költözött.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A belső migrációban ez azonban lassulást jelent, 2013 óta először fordult elő, hogy a költözésekben érintettek száma csökkent az előző évhez képest. A csúcsot 2019 jelentette, akkor 580 ezren változtattak lakhelyet.
A tavalyi mozgás negyedében a főváros volt érintett, 84 ezren költöztek el a fővárosból, és 68 ezren költöztek be oda a cikk szerint .(A 84 ezerhez érzékeltetés: Szombathely lakossága 78 884 fő volt a 2011 népszámlálás szerint. A 68 ezres szám Tatabánya – 67 754 fő, 2011-es adat – és Szolnok – 72 953 fő, 2011-es adat – közé eső néptömeget jelent a wikipédián szereplő KSH-adatok szerint).
Az 1990-ben még kétmilliós, idén viszont már csak 1,7 milliós Budapest lakossága 2020-ban így 16 ezer fővel csökkent. A lakosság száma a fővárosban a 2010-es évek első felében még nőtt, a második félben már csökkent folyamatosan, ám a 16 ezres elvándorlás kiugró adatnak számít, ugyanis háromszor akkora volt a fogyás 2020-ban, mint 2019-ben – írja a 24.hu.
Budapesten belül eközben nagy volt a mozgolódás, 43 ezren saját kerületükön belül költöztek, 58 ezren pedig kerületet váltottak, de maradtak a fővárosban.
Budapestről egyébként leginkább Pest megyébe költöztek át – vagyis a főváros lakosságának csökkenése ellenére Budapest és az agglomeráció összlakosságának száma nem változott, 2,4 millió fő felett van, Pest megye lakosságának száma idén 15 ezerrel több 2020-hoz képest.
A másik népszerű költözési célpont a fővárosból a Balaton térsége: Somogy és Veszprém megyékben is nőtt a lakosság összesen 5500 fővel. A somogyi adatokkal ráadásul az évtizedes trend is megfordult a Dél-Dunántúlon, hosszú idő után nőtt a népesség. Ez azonban Pécs és Baranya, valamint Dél-Somogy leszakadóbb, depressziósabb területein nem változtatott valójában.
A belföldi költözés iránya jellemzően Kelet-Magyarországról nyugat felé irányul, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék lakossága csökkent, az Észak-Alföld térségében a legerősebb az elvándorlás, de a Dél-Alföldön is egyre kevesebben élnek a cikk szerint. Közép- és Nyugat-Dunántúlon leginkább Fejér és Győr-Moson-Sopron megyék lakossága nőtt meg, Zala és Vas viszont stagnál.
Forrás: 24.hu
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Sokan például vidéki házukba jelentkeztek át, ki állandóra, ki ideiglenesen. Vagyis nem adták fel Bp-i otthonukat.
És szerinted mindenkinek van saját lakása?
Na, ugye?
Hát ezt mondom, hogy jól élünk...:-)
Ok.
És igen, akinek több ingatlanja van, az valószínűsíthetően nem él rosszul.
84.000 emberről beszélünk, nem 84.000 ingatlanról. Még ha feltételezzük azt a hülyeséget, hogy nincsenek családok, mindenki egyedül, más-más ingatlanba költözött, akkor is elenyésző a közel 10 milliós országban.
Ez volna a jólét jele?
Én nem hiszem.
Szerintem ennél lényegesen többen vannak csak Bp-en, akiknek nincs saját ingatlanjuk.
De értettem az iróniát, csak eljátszottam a gondolattal.
Új hozzászólás