Most a postások estek áldozatul az állam által okosba felhasznált EU-s pénzek hiányának.
Miközben a kormány 42 milliárd forinttal tömte ki a Magyar Postát, az Európai Bizottság aligha tudná bebizonyítani, hogy a muzeális bélyegek vásárlása tiltott állami támogatás. A pénz állítólag béremelésre megy, bár ez egyelőre nem látszik – írja a 24.hu.
Az Európai Unió nem engedi, hogy az állam pénzt adjon a postának béremelésre, ezért jogilag is helytálló jogcímet kellett keresni – ilyen egyszerűen válaszolt múlt hétfőn a parlamentben Orbán Viktor a Jobbikot vezető Jakab Péternek, aki azt feszegette, miért vett 42 milliárd forintért bélyegeket az állam a tulajdonában álló Magyar Postától? A jogilag is helytálló megoldással az állam egyik zsebéből a másikba tolta a Bélyegmúzeum gyűjteményét, közben pedig átutalhatott érte 42 milliárd forintot a Magyar Postának – a miniszterelnök szerint tehát ez lesz a fizetésemelések fedezete.
Fotó: Posta.hu
A postán 2017 és 2019 között átlagosan 40,4 százalékos béremelés volt, 2020-ban átlagban 8 százalékot emeltek, és ehhez jön a legfrissebb megállapodás szerint a három év alatt 15 százalékos emelés. „Ezek együtt sem biztosították azonban a postán dolgozók bérfelzárkóztatását, inkább a leszakadás irányába haladtunk” – értékelte Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke. „Állami tulajdonú, de a piacon versengő cégként nem versenyképes bérekért dolgozunk” – tette hozzá.
A három év alatt a 15 százalékos emelésből erre az évre 4 százalékos alapbéremelés jutott minden dolgozónak, de csak júliustól, 2022-ben januártól átlagosan 9 százalékos emelés következik, 2023-ra pedig minimum 2 százalék áll az egyezségben.
Az eddigi bejelentések alapján jövőre a minimálbér és a bérminimum is várhatóan mintegy 20 százalékkal nő, így 200 ezer forint lehet a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum. A postán nehéz helyzetet teremt, hogy a legkisebb béreket érintő 20 százalékos emelést meg kell adni. Az elnök szerint szerencsés viszont, hogy már megszületett a bérmegállapodás, így a 9 százalékos béremelési forrás és annak felosztása biztosított. A postán dolgozók közül már viszonylag kevesen vannak, akik minimálbért keresnek, jóval többeket érint a garantált bérminimum emelése – mondta Tóth Zsuzsanna. Ugyanakkor a jelentős mértékű minimálbér- és garantált bérminimum-emelésből jókora bértorlódás alakulhat ki, amit a jövőben szükséges lesz rendezni.
A postai dolgozók létszáma évről évre csökken: amíg 2019-ben még mintegy 30 ezren dolgoztak az állami cégnél, 2020-ban 27 ezren, jelenleg pedig már csak 26 ezren. Tóth Zsuzsanna hozzátette, erős a fluktuáció, nehéz megtartani a munkaerőt, főleg úgy, hogy a folyamatos elvándorlás miatt egyre nagyobb terhelés nehezedik a maradókra. Az új belépőkkel ugyan a létszámot fel tudják tölteni, de mivel ők jellemzően nem maradnak sokáig, a régiek terhei nem csökkennek. A béremelés mellett ezért a Postás Szakszervezet minden évben szem előtt tartotta a lojalitás elismerését, amit érvényesített a bérmegállapodás során.
További részleteket a 24.hu cikkében olvashatnak!
Forrás: 24.hu
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Látom azt a kézbesítőt, aki mifelénk jár...húzza a telepakolt kocsiját, nyakában a nála is nagyobb, nehéz bőr táska, tele motyóval...
...hát nem csinálnám, az biztos...embertpróbáló meló...
Új hozzászólás