Hat hónapot csúszott a kívánt létszám.
A hvg.hu cikke szerint bár tavasszal még arról magyarázott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy május közepére meglehet a hatmillió, koronavírus ellen legalább egyszer beoltott ember Magyarországon, ezt a számot csak most, november közepén sikerült elérni.
Orbán Viktor beadatja magának a 3. oltást
Fotó: Facebook/Orbán Viktor/videórészlet
A cikk szerint hiába állt a kormány rendelkezésére a veszélyhelyzeti felhatalmazás és a rengeteg vakcina, mégsem igyekeztek semmilyen szelíd, vagy kevésbé szelíd eszközzel, netán jogi korlátozással rászorítani az embereket az állami oltásprogramra.
Orbán Viktor még április elején foglalta össze az oltással kapcsolatos kormányzati célkitűzéseket – akkor 2,7 millió beoltott volt az országban – és a nyitási programot. A kormányfő akkor azt jósolta, hogy május elejére az oltottak létszáma eléri a 4 millió főt (bár még március elején erre az időpontra 4,5 millió főt várt), ezután 7-10 nappal az ötmilliót, május közepére volt kitűzve a hatmilliós létszám, június elejére pedig hétmillió beoltottat várt.
Ehhez képest csak május 22-én jött össze az ötmillió, legalább egy oltással rendelkező létszám, és innentől számítva kellett jó fél év, mire a hatmilliós határt elérte az oltottak száma.
A cikk összesítése szerint a második dózist megkapók aránya a teljes lakosságban 58 százalékos, három oltást pedig csak 1,6 millióan kaptak a hazai 9,8 milliós népességből. Az oltást kérők számának lassulása már április végén láthatóvá vált, és a május eleji négymilliós létszám volt az egyetlen kitűzött cél, amit időben elért a kormány. Onnantól már Orbán Viktor is óvatosabban fogalmazott, négymillió oltott közelében már arról beszélt, hogy "a felnőtt lakosság felének beoltása után lanyhult a lelkesedés" – idézi a lap a kormányfőt.
Ehhez képest nem a szigorítások felé fordult a kormány, hanem jöttek a tavasz végi enyhítések, majd május 22-én (az ötmilliós létszámnál) a maszk elhagyása – ezután pedig még inkább belassult az oltakozási kedv. Ráadásul a nyár beköszöntével a korlátozásokat is feloldotta a kormány, július elején a maszkviselés és a védettségi igazolvány lett teljesen elengedve (ekkor 5,5 milliónyian voltak legalább egy oltással beoltva) – innentől kellett 4,5 hónap arra, hogy ez a létszám 6 millióra nőjön.
Annak, hogy az oltással kapcsolatos "kényszerítéseket" nem tette meg a kormány (illetve rátolta a munkáltatókra a kötelező oltás kérdését), a lap szerint az lehet az egyik oka, hogy a 2022-es országgyűlési választás előtt nem akartak szavazókat veszíteni, mivel a társadalom megosztott a koronavírus elleni vakcinák ügyében. Maga Orbán is arról beszélt november elején, hogy a koronavírus elleni kötelező oltás elrendelése már túl van a magyarok tűréshatárán (miközben most is van több kötelező oltás, amit gyerekkorban beadnak az embernek). Az oltásellenesség a cikkben idézett felmérések alapján inkább a jobboldali beállítottságú emberek között fordul elő gyakrabban, hiába emlegeti azt a kormány, hogy a baloldal az "oltásellenes".
A cikk szerint ha "egyébként valakire mindenképp rá akarná sütni a Fidesz az „oltásellenes” bélyeget, nem kell átmennie a baloldalra, hiszen a jobboldalon előbb talál, ha nem is oltásellenes, de legalábbis oltásszkeptikus pártot. A Mi Hazánk önmeghatározása szerint is „az egyetlen párt, amely tiltakozik az oltatlanok megbélyegzése ellen”, továbbá arra látszik jutni, hogy az oltás nem sokat ér. Ha pedig a Fidesz a jövő évi választáson a jobboldalról és a bizonytalanok közül szeretne plusz szavazatokat begyűjteni, netán a járványtagadó Gődény Györgyhöz köthető új párt híveit szeretné megnyerni, akkor az oltás kötelezővé tételével vagy más, komolyabb járványügyi szigorítással maga ellen dolgozna."
Forrás: hvg.hu
2021 vége: a harmadik oltás emlékeztet az első kettőre.