Tragikus helyzet bontakozik ki az egészségügyben – nő a terhelés, romlik a minőség

A kórházak falai nem átláthatók, az egészségügyi dolgozókat hallgatásra kötelezik. Megint több mint hatezer covidos beteg fekszik a kórházainkban – számol be róla a 444.

Kép: Pixabay

A lap szerint ahogy nő a terhelés, úgy romlik az ellátás minősége, miközben a fertőzötteken kívül alig marad erő más betegekre. Ez azokat is érinti, akiket elkerül a vírus.

Egyre többen fekszenek intenzív osztályon is, de nem szabad a végtelenségig bővíteni az ágyakat, mert annak a betegek isszák meg a levét. Egy ponton túl nincs elég szakember, aki ellássa őket, hiába fekszenek az ágyon..

A kormány sosem ismerte el ezt a problémát, és nem tett igazi erőfeszítést azért, hogy két járványhullám közt felkészítse a rendszert a következőre.

Érdemi intézkedések pedig ismét csak akkor érkeztek, amikor már nagyon meredeken ment fel a görbe. A kormány a szakemberek véleménye helyett az emberekére hallgat, miközben nem látja el őket információval.

A lap Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvossal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával készített interjút.

Ugyanazokat a köröket futjuk:

a második és a harmadik járványhullám után megint annyi covidos beteget kell kórházban ápolni, hogy az egészségügy lassan semmi mással nem tud foglalkozni. Egyre több helyen függesztik fel a halasztható ellátásokat, így azok a betegek is nehéz helyzetbe kerülnek, akik megússzák a koronavírust.

A terhelés növekedésével a fertőzöttek is egyre rosszabb ellátást kapnak, nem azért, mert kevés lenne az ágy vagy a lélegeztetőgép, hanem mert nincs elég szakdolgozó. Bergamo-szerű, gyors összeomlás helyett lassan, kívülről nézve szinte észrevétlenül repedezik a rendszer most is.

Az intenzív osztályok tavaly szeptember óta szinte folyamatosan a sokéves átlagnál nagyobb terhelés alatt vannak. Ott ápolják a legsúlyosabb betegeket, a túlélési esélyeiket pedig nagyban meghatározza, hogy mennyi képzett ápoló tud figyelni rájuk. A lélegeztetéshez, a műszerek kezeléséhez, a betegek forgatásához speciális tudásra és alaposságra van szükség.

Elfogyott az utánpótlás, mint számos más szakdolgozói területen. És nem lehet őket egyszerűen csak leakasztani valahonnan, mert évekig tart kiképezni egy jó intenzíves ápolót

- mondta Svéd.

Az elmúlt másfél évben azért lett volna idő arra, hogy legalább részben felkészítsenek ápolókat erre a feladatra. Svéd szerint mégis csak egy-egy kórházban, saját hatáskörben próbálkoztak a legnehezebb hetekben, amikor a legtöbb emberre volt szükség. Központi szándék, ütemezés, beiskolázás, tananyag nem volt.

Svéd szerint a készültség hiányát jelzi, hogy az ellátási módszerekről szóló központi protokollokat sem frissítik elég gyakran, így a kórházakon múlik, mennyire figyelik a nemzetközi ajánlásokat. Az ország különböző pontjain dolgozó intenzíves orvosok nem tehetik közzé a halálozási, gyógyulási statisztikákat, pedig ezek alapján tudnák elemezni, melyik módszer bizonyult hatékonynak, és melyik kevésbé.

A harmadik hullámban, a mostaninál magasabb betegszám mellett szerinte előfordult, hogy 6-8 beteg jutott egy szakápolóra. A betegszámok alapján most még nem tartunk itt, de részletes adatok híján nem tudjuk, milyenek a viszonyok a különböző kórházakban.

Ha elismerjük, hogy az intenzíves kapacitásokat egy ponton túl nincs értelme bővíteni, el kell ismernünk azt is, hogy végső esetben sorrendet kell felállítani, ki kerüljön előbb intenzívre.

A minisztérium az elmúlt másfél évben nem tett közzé iránymutatást arról, hogy ezt milyen elvek mentén lehetne megtenni, egyedül a MOK állított össze egy etikai irányelvet még az első hullám idején.

Kásler október végén arról is rendelkezett, hogy a súlyos covidos betegeket a nagy, megyei központokban, a közepes és enyhébb eseteket pedig a kisebb kórházakban kell kezelni. Ez logikus annak fényében, hogy Gulyás Gergely miniszter júniusban elárulta: a nagyobb kórházakban sokkal jobbak a covidosok túlélési mutatói, mint a kisebbekben. 

A kórházban ápolt covidosok száma továbbra is gyorsabban növekszik, mint egy évvel ezelőtt. Ahogy korábban írtuk, több oka van annak, hogy megint ilyen súlyos a helyzet, kezdve azzal, hogy az emberek 40 százalékának egy oltása sincs, ráadásul sokaknál megkophatott a védettség, mióta megkapták az első kettőt.

Bár a nyilvánosságban megszólaló szakértők – köztük olyanok, akik a minisztériumi elemzőcsapatnak is tagjai –, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Orvosi Kamara is régóta javasoltak intézkedéseket, a kormány nem akarta rászánni magát. 

A kormány végül szombattól elrendelte a maszkviselést zárt, nyilvános terekben. Gulyás azt mondta, a negyedik hullámban a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv valósult meg, mire megkérdeztük, nem kellett-e volna akkor más intézkedéseket is hozni.

Svéd szerint úgy tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció az oltásra tett fel mindent, gyakorlatilag az az üzenet, hogy ha megvan az oltás, akkor nincs is semmi másra szükség.

A járványnak és még a legoptimálisabb járványkezelésnek is vannak áldozatai. Egy felelős döntéshozó sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyen – egészségügyit, gazdaságit, társadalmit, még politikait is. A hangsúly a prioritásokon van. A mi prioritásunk egyértelműen egészségügyi, járványügyi. Másba nem is látunk bele – még pontosabban sajnos ebbe sem eléggé.

 - mondta Svéd.

Szerinte egy biztos: transzparens járványkezelés nélkül igazán sikeres, egyben a hibákból folyamatosan tanuló, optimális járványkezelést nem látunk a világban.

Forrás: 444 
Címlapkép: Pixabay