A négy orvosegyetem adósságát a Magyar Államkincstár az egyetemi modellváltás miatt már nem tünteti fel, de az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ezen négy intézményt is beleszámítva már szeptember végén is 40 milliárdon felül volt a tartozás a beszállítók felé.
A Világgazdaság cikke szerint újabb másfél milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, a kifizetetlen számlák összege az orvosegyetemekkel együtt már szeptemberben is 40 milliárd forintnál volt több.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A cikk szerint október végén a Magyar Államkincstár (MÁK) összesítése szerint 31,8 miliárd forintot tett ki a kórházak és egészésgügyi intézmények lejárt tartozása – ez az összeg szeptember végén 31,3 milliárd forint volt.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a lapnak elmondta, a kórházi ellátáshoz
4500 kis- és közepes vállalkozás járul hozzá Magyarországon. A már több mint 11 hónaposra nyúlt nemfizetési periódus különböző mértékben, de már mindegyik céget megviseli.
A MÁK összesítése alapján az október végi 31,8 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege mindössze 0,2 milliárd forint, a szállítókkal és szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás tehát 31,6 milliárd forintot jelent. Ebből 0,8 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul – olvasható a cikkben.
Adatszolgáltatásra 583 intézmény van kötelezve, ebből mindegyik teljesítette is ezt. Az adós intézmények száma októberben 289 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 150 intézmény rendelkezik.
Az egyetemi modellváltás miatt a négy orvosegyetem (Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegytem és Szegedi Tudományegyetem) adósságát a MÁK már nem kalkulálja bele az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozások közé, de Rásky szerint ezzel a négy gyetemmel együtt a kifizetetlen számlák összege már szeptember végén is meghaladta a 40 milliárd forintot.
"A legnagyobb orvostechnikai beszállítók érdekeit képviselő szervezetnek egyelőre nincs tudomása arról sem, hogy az intézmények megkapták volna a Covid-ellátás május-június-július havi ellentételezését"
- olvasható a cikkben.
Rásky László a lapnak elmondta, az orvostechnikai cégeket nem egyformán érinti és terheli az idei és a jelenlegi helyzet. Azon beszállítók, amelyek az elektív (előre tervezett) műtétekhez biztosítanak eszközöket, azok elsősorban a drasztikusan lecsökkent megrendelésállomány miatt vannak nehéz helyzetben (mivel a járvány miatt az elektív műtéteket sok hónapon át elhalasztották).
A nem Covid-ellátáshoz kapcsolódó életmentő például kardiovaszkuláris vagy trauma, baleseti területen dolgozó cégek nem szenvedtek el különösen nagy forgalomcsökkenést, viszont a kisebb cégek rendkívül nehéz helyzetben vannak
– mondta el a lapnak.
A cikk szerint a Covid-, illetve az intenzív ellátáshoz szállító cégek kezében nem nagyon van eszköz, mert ebben a helyzetben nem nagyon tehetik meg, hogy nem szállítanak – de közben a vállalkozások követelésállománya hónapról hónapra dinamikusan nő. Ráadásul a Covid- és az intenzív-ellátás drága tevékenység, ez is növelő tényező. A Covid miatt nő a túlórák száma is, amelynek a fedezete szintén nincs meg a költségvetésben – ezt a cikk szerint részben a dologi kiadásokra szánt pénzből fedezik a kórházak, amelyek többsége amúgy költségvetési pluszforrásokra szorul.
Forrás: vg.hu
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás