Demeter Szilárd, Orbán-rendszerének kultúrpápája alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye.
A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól.
Az ingatlan-, vagyon- és befolyás-birodalom kialakulásáról az Átlátszó nevű tényfeltáró portál jelentetett meg terjedelmes összeállítást, amelyből most az alábbi elemeket emeljük ki:
* Amikor a korábban lapszerkesztőként és a Századvég Alapítvány munkatársaként ismert Demeter Szilárd 2018-ban átvette a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetését, már egy országos intézményhálózat élére került, hiszen a PIM több településen is rendelkezik tagintézményekkel.
* 2019-ben a PIM korábbi, 2,9 milliárd forintos költségvetését megduplázták, három évre összesen 17 milliárd forintos támogatást biztosítottak. Emellett a PIM átvette a korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felügyeletét is, amely ezután az irodalmi programok mellett újságíróképzést is indított.
* Még ugyanebben az évben a PIM kezelésébe került a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza (Károlyi-palota) is.
* Nem sokkal később a PIM közölte, hogy Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) néven új nonprofit szervezetet hoznak létre. Az Opten céginformációs rendszerének adatai szerint a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t több mint 183 milliós kezdőtőkével alapították, és 2020-ban a kezelésében lévő vagyon (ingatlanok, pénzeszközök) értéke a 6 milliárd forintot is meghaladta.
* 2021. áprilisában a parlament megszavazta több ezermilliárd értékű közvagyon alapítványokba való kiszervezését. A törvény elrendelte a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozását is. Októberben az alapítványt már hivatalosan is bejegyezték, és kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd lett.
* A törvény azokat az ingatlanokat is Demeter Szilárd egyik szervezetének juttatta, amelyekre előzőleg bejelentkeztek, és még ezeken felül is néhányat. Tavasszal a Petőfi Irodalmi Ügynökség tulajdonába került összesen 20, korábban állami tulajdonú ingatlan. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. (PIÜ) 2021 júniusában megszűnt, Demeter Szilárd elmondása szerint azért, mert időközben olyan feladatokat kapott, amelyekre a korábbi elnevezés és forma már nem lett volna elegendő, jogutódja egy nonprofit zrt., a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (PKÜ) lett. Az eredeti Petőfi Ügynökség tevékenységi köreként még csak PR és kommunikációs szolgáltatásokat regisztráltak, a jogutód profiljában azonban már szerepel többek között újság- és könyvkiadás, múzeumi tevékenység, kulturális képzés és oktatást segítő tevékenység.
* Az új Petőfi Ügynökség, a PKÜ tevékenységei közé bekerült az ingatlankezelés, -bérbeadás és -üzemeltetés, hiszen a cég megörökölte elődje ingatlanvagyonát is. Ennek része a 2500 négyzetméteres, a Bem rakparton álló Andrássy-palota is, amelynek egyébként már december óta vagyonkezelője volt a Demeter-féle cég. Az ingatlan értéke ma bőven egymilliárd forint felett lehet: a kultúrközpontként működtetett épületrészt az I. kerület önkormányzata korábban 895 millió forintért adta el az államnak.
Az Átlátszó által létrehozott teljes listáról itt olvashat.
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
A causescui éra leginkább ilyen szakmai és erkölcsi nagyságok kinevezésében (és nemcsak ő) jeleskedett.