Az alkotmánybírák nem osztották az indítványozók azon véleményét, hogy az intézkedés sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, és hogy a szabályozás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközne – számol be róla az Index.
Kép: Pixabay
Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (Juhász Miklós tanácsvezető, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre és Sulyok Tamás) elutasította a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendeletet támadó alkotmányjogi panaszokat.
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró kormányrendelet elleni alkotmányjogi panaszokat.
Mint ismeretes, a kormányrendelet kimondja, hogy
nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik nem oltatják be magukat.
A támadott szabályozás szerint a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvéleményt, ami igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát.
Az intézkedés megosztotta az egészségügyben dolgozókat. Az Alkotmánybíróság Hivatalának tájékoztatása szerint a kormányrendelet alkotmányosságát vitatva október 15-ig mintegy 250 alkotmányjogi panasz érkezett.
Egy névtelenséget kérő orvos október 1-jén beérkezett indítvány-kiegészítésében többek közt azt is hangsúlyozta:
Szakemberként vitatom a hivatkozott oltások hatékonyságát, továbbá találkozom számos esetben az oltásokból származó mellékhatásokkal, ezen felül a gyártók által rendelkezésre bocsátott tájékoztató korántsem tartalmaz elég információt ahhoz, hogy felelősségteljes és megalapozott döntést tudjak hozni a kísérletben való önkéntes részvételemről.
Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségügyért felelős államtitkára szeptember 14-én kelt levelében többek közt azzal indokolta a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének.
A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa október elején és november végén tűzte napirendjére az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásának ügyét. A Juhász Miklós előadó alkotmánybíró által jegyzett határozat megállapítja, hogy
a támadott szabályozás az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését, illetve a betegellátás biztonságát, ezen államcélok keretei között pedig a társadalom tagjai, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.
A testület az egészségügyben foglalkoztatottak kötelező védőoltása elrendelésének legitim céljaként ismerte el az Alaptörvény által garantált élethez és egészséghez való jog, valamint az egészséghez való jog intézményvédelmi oldalának érvényesítését, a koronavírus-járvány egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásainak csökkentését, kiemelten az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését és a betegellátás biztonságát.
A védőoltás munkavállalók számára a munkáltató által történő kötelezővé tétele miatt pedig december 2-ig húsz indítvány érkezett a Donáti utcába, ahol az elsőként előterjesztett alkotmányjogi panaszt IV/4110/2021. ügyszámon vették nyilvántartásba.
Forrás: Index
Címlpakép: Pixabay
igazán remwk alkalom a narancs kormánynak az állami kórházakat a magánkórház felé terelni...
Nesze neked magyar nép..
Igy az oltási héten azután a helyi kórházban is lett oltópont.
Ne úgy legyen már kötelező hogy csak Sopronban oltanak. ( A Soproniakat meg csak Gyulán)