Minő meglepetés: több sebből is vérzik a kormány élelmiszerpazarlás elleni javaslata

Diszkriminatív, a tulajdonjognak is ellentmond, ráadásul még nehéz helyzet elé is állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt verne át a Parlamenten a Fidesz.

A hvg.hu cikke szerint hiába indokolja jó ügyként a kormány az élelmiszerpazarlás elleni törvénytervezetet, annak több pontja is nehezen magyarázható. (Az ügyről mi is beszámoltunk a Telex cikke alapján.)

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter nevével jelzett javaslat a cikk szerint előírná a Magyarországon jelen lévő élelmiszerláncoknak, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszerekeiket az államnak, azon belül egy állami nonprofit társaságnak. Emellett ezen láncoknak a kiskereskedelmi adóját is megemelnék a korábbi 2,5 százalékról 2,7 százalékra.

A parlament ma, azaz december 14-én, kedden szavaz az országgyűlés elő gyorsított eljárásban beterjesztett javaslatról, amely a cikk szerint meglehetősen diszkriminatív, mivel a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncokra vonatkozik. Ez az Aldi, Auchan, Lidl, Penny Market, Spar és Tesco áruházait jelenti, a kisebb és sok esetben magyar tulajdonú élelmiszerboltok kimaradnak a törvény hatálya alól. 

A fenti cégeknek azonban a törvényjavaslat alapján kötelező lenne az élelmiszereik többségét a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt 48 órával felajánlani az Élelmiszermentő Központ (ÉMK – állami nonprofit cég) számára, emellett pedig ki kellene nevezniük egy élelmiszermentési felelőst, és élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is készíteniük kellene. Amennyiben ezt a tervet nem nyújtják be, vagy 2 százalékot meghaladó mértékben átlépik az élelmiszerhulladék éves tervezett mértékét, akkor bírságra számíthatnak. 

A szabály a fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna, vagyis nem érintené a friss pékárukat. (A fogyaszthatósági idő azt jelzi, hogy addig fogyasztható egy termék, utána viszont már nem, mert már esetleg káros lehet az egészségre – például húsok, tejtermékek, gomba. A minőségmegőrzési idő – angolul best before a kifejezés – arra utal, hogy a lejárat után még fogyasztható a termék, csak legfeljebb nem lesz olyan a minősége, mint megszokta az ember – ilyen lehet a csoki, a liszt, stb.. A törvényjavaslat ez utóbbi termékekre vonatkozik – összegzi a lap a két meghatározás különbségét.)

Az élelmiszerláncok eddig is igyekeztek csökkenteni a kidobandó élelmiszerek mennyiségét, legtöbbször úgy, hogy a lejárati időhöz közel járó termékeket leárazták, illetve amit nem tudnak eladni, de emberi fogyasztásra még alkalmas, azt jótékonysági szervezeteknek ajánlják fel. (A hvg.hu megemlíti a Tescót, amely kimutatása szerint 2020/2021-ben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével 3744 tonna élelmiszer-felesleget adott karitatív szervezeteknek.) A Nébih adatai szerint évi 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben a teljes élelmiszerláncban (tehát nem csak a boltokban), ami fejenként 68 kilónyi élelmiszert jelent. 

A kormányzati elképzelés szerint az Élelmiszermentő Központ koordinálná a lejáarthoz közeli élelmiszereket, ám az újraelosztásukat a már működő karitatív szervezetekre tolnák át. 

Több paragrafus az uniós szabályokat ülteti át a magyar gyakorlatra

Cseh Balázs, a 2005 óta működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a lapnak a tervezetről a következőt mondta:

„A törvényjavaslat kitér rá, hogy az ÉMK koordinációs munkát végez, arra viszont nem, hogy az élelmiszer hozzájuk kerül-e fizikailag, vagy a velük szerződésben álló karitatív szervezetek fogják-e eljuttatni közvetlenül a rászorulókhoz. Ha ez utóbbiról lesz szó, akkor ez inkább jogi változásokat fog eredményezni, nem feltétlenül gyakorlatiakat”

Cseh szerint a törvényjavaslat az egész élelmiszerfelesleg csak egy kis százalékáról rendelkezik, például a pékáruk és a gyorsabban romló élelmiszerek sem tartoznak ide, vélhetően ezekről nem az ÉMK fog rendelkezni. Cseh szerint a törvényjavaslat több paragrafusa az uniós jogszabályt ülteti át a magyar viszonyokra, ilyen például az, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert adományozni lehet. Továbbá ilyen paragrafus az is, hogy az ÉMK az Európai Bizottság felé jelenti le az adatokat az élelmiszerhulladékról. 

Az érintett élelmiszerláncok nem annyira optimisták

A cikk szerint az érintett élelmiszerláncokat nem érte teljesen váratlanul a kormányzati terv, viszont egyeztetésre senki sem hívta meg őket. A felkészülésre sem kaptak sok időt, mert a törvényjavaslat február elsején már hatályba is lép elfogadása esetén. 

A lap több, a témához közelálló forrástól úgy értesült, hogy az élelmiszerláncoknak leginkább az "böki a csőtrét", hogy olyan élelmiszert kell átadniuk az államnak (a minőséglejárati idő előtt 48 órával), amit még teljes áron is tudnának értékesíteni. 

"Már abban az esetben, ha a termékek kötelező felajánlása egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az állami cég igényt tart rá, akkor azt be is kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a hátralévő két napban azt sikerül-e értékesíteni. A törvénymódosítás szövegéből mindenesetre nem következik, hogy a lejárati időig fennmaradó két napban egy áruháznak lehetősége van-e még a polcain tartani a felajánlott terméket, amelyet egyébként is ott árusít, vagy a két nappal korábbi felajánlás ezt a lehetőséget eleve megvonja, és onnantól bedobozolva kell átadásra készen tartania az árucikkeket"

- olvasható a cikkben, amely szerint a most még átláthatatlan szabályon a végrehajtási rendelet finomíthat majd, ha a kormánynak nem az azonnali beszolgáltatás a célja. Míg a konzervek, étolaj sokáig kint tartható a polcokon, a zöldségek, kenyerek, csomagolt gyümölcsök és néhány vaj esetében a 48 órás előzetes határidő alaposan lerövidíti azt az időt, amíg kint lehetnek a polcokon.

A lapnak olyan szereplők is nyilatkoztak, akik szerint a tövényjavaslat a termelőkre is visszacsaphat, mert ha egy élelmiszeráruháznak nem érdeke olyan árut megvennie, amit utána nem, vagy csak alig tud eladni, akkor gyaníthatóan a rövid lejáratú termékekből (mint a zöldségek) csak kevesebbet fognak rendelni. A csomagolt kenyereknél is várhatóan a hosszabb lejáratúakat fogják előnyben részesíteni, ami a magyar beszállítókra lehet rossz hatással. 

A cikk szerint ugyancsak nehéz lesz évre előre megtervezni az élelmiszerhulladék mennyiségét, mert ez is több tényezőtől függ. A boltosok azon is aggódnak, hogy hogyan fogja az állam két hónap alatt felállítani azt a szervezete, ami ezt az egészet koordinálná. 

"Bár azt nem nehéz kitalálni, hogy az Országgyűlés meg fogja szavazni a gyorsított eljárásban eléjük kerülő törvényjavaslatot, az egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a további sorsa. Sokan emlékeznek még rá, amikor egy éve Áder János köztársasági elnök alkotmányossági kontrollt kért a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban, mert úgy gondolta, nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék.

Ha pedig ez alapján nézzük, az élelmiszerláncok számára a lejárati idő előtt beszolgáltatott élelmiszerek ugyanígy értékkel bírnak – és ellenszolgáltatást kellene érte kapniuk"

- olvasható a cikkben.

Forrás: hvg.hu