2020 áprilisának végén a koronavírus-járvány első hullámának legaggasztóbb napjaiban derültek ki a pandémia okozta gazdasági válságot ellensúlyozandó kiskereskedelmi adó részletei.
Azok már akkor is kellemetlenül érintették a szektort, az üzletláncok ráadásul nem is számíthattak arra, hogy a jogszabály alól ki tudnak bújni, hiszen a korábbi hasonló szektoriális adó kapcsán sem tett lépéseket az Európai Bíróság, hiába fordultak az intézményhez az érintettek.
A szabály egyértelműen a nagy láncokra „lett kitalálva”, hiszen a kisebb vállalatoknak alacsony adókulcsot állapítottak meg, míg a százmilliárd forint feletti árbevételt elérő cégeknél a különadó mértéke a nettó árbevétel 2,5 százaléka. Már akkor felhördülést keltett az érintettek körében, hogy a kormány előzetesen azt kommunikálta, hogy a vészhelyzetre hivatkozva vezeti be az adót, a törvénytervezetben erről már nem volt szó.
A hétfőn este megjelent törvénytervezet, amelyet kedden délelőtt villámgyorsan el is fogadott a parlament, ezt a szabályt módosítja, ennek egyik fontos eleme, hogy a százmilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő társaságok adókulcsát 2,7 százalékra emeli. Emellett van egy érdekes kitétel is a tervezetben:
a jogszabály értelmében az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében hoznának egy szabályt.
Ennek értelmében a 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező élelmiszer-kiskereskedők kötelesek a lejáró szavatosságú termékeket a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani.
A korábbi jogi analógiák alapján a tervezet ezen pontja nagy valószínűséggel vagy a hazai, vagy az uniós fórumokon el fog bukni, ami persze nem azt jelenti, hogy akár a jogszabály „elmeszelését” ne használná majd a kormány politikai célokra.
Orbán Viktor régi álma, hogy a kiskereskedelmi szektorban a magyar tulajdoni arány 50 százalék feletti legyen. Ennek érdekében a 2010 óta számos intézkedés született, ezek közös jellemzője volt, hogy a nemzetközi tulajdoni hátterű vállalatok számára mindig hátrányosak volt, míg a magyar tulajdonú társaságokat nem, vagy csak korlátozottan érintették. Az elmúlt években ennek révén az elsőszámú hazai kiskereskedelmi lánc a Lidl lett, de mellette az Aldi és a Penny is jelentősen fejlődött.
A gazdaság növekedésének köszönhetően a lakossági fogyasztás is szépen bővül, ami az egész szektorra pozitív hatással volt, a magyar láncok azonban érdemben nem tudták a piaci súlyukat növelni.
A magyar üzletláncokat a megemelt sarc nem érinti, ahogy az alkotmányos aggályokat kiváltó beszolgáltatási kötelezettség sem.
Mielőtt az üzletláncokért könnyeket hullatnánk, érdemes átgondolni, hogy a kormány ugyan őket sarcolja, de a végén jellemzően mégis a fogyasztókon csattan majd az ostor. Amennyiben az üzleti érdekük úgy kívánja, és a nyereségük megtartása, növelése a céljuk, akkor ezek a cégek szemrebbenés nélkül tovább fogják tolni a fogyasztókra az adóemelést.
Értelemszerűen ez az árakban fog visszatükröződni, ez pedig tovább fogja felfele tolni az egyébként is rekordmértékű inflációt.
Arról nem is beszélve, hogy az élelmiszerek drágulása a kormány fő szavazói bázisát, az alacsony jövedelemmel rendelkező vidékieket és a nyugdíjasokat különösen erősen sújtja.
Ők ugyanis a jövedelmük nagyobb részét fordítják ilyen cikkekre, mint a tehetősebbek.
Az mfor.hu írásában Varga terveiről, és a rendelet további részleteiről is bővebben olvashat.
26 hozzászólásarrow_drop_down_circle
részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében hoznának egy szabályt." -ebböl ez a lényeg : "a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása"
fideszék tisztában vannak azzal,hogy magyarországon napról-napra szaporodik a szegénységben élök száma,tehát úgy gondolták,hogy ezeket a szerencsétleneket ebböl fogják etetni,míg ök fönhangon dübörögnek és vezetö szerepet játszadoznak európában! -nyazsgem fidesz..
Pl:Mocskos szardarabokról mint te.Szabadon választható,bármit irhatsz nem számit.
Ők ugyanis a jövedelmük nagyobb részét fordítják ilyen cikkekre, mint a tehetősebbek.
Éppen ezért érdemes lenne a magyar üzletekben hatósági árat bevezetni a kenyérre,tejre és a többi alapvető élelmiszerre úgy, hogy a multiknál alacsonyabb legyen és máris megoldódott a probléma és a szavzaóbázis.
forgokinpad.blog.hu/2021/12/09/orban_es_a_farkas?ajanlo=1
ami pedig a magyarságot illeti; valós értelemben is vannak okai, de ha az orbáni matyarságként gondolunk rá egyértelmű
Mottó:
Kaltenbach Jenő szerint:
„Amihez a Fidesz hozzáér, az tönkremegy”,
hozzátehetjük:
„amit Orbán a szájára vesz abból valami ocsmányság lesz”
Szele „Orbán és a farkas” című postja azt a kérdést járja körül, hogy: „miért provokáljuk azt a Németországot?”.
Az az igazság, hogy a kézenfekvő – s a lényeget igen jól leíró – választ egyből elüti: „nem lehet annyival elintézni, hogy óegygé, mert persze, hogy egy gé …”!
Peresze a dolog valóban összetettebb, azaz „csak itt ennél többről van szó”.
Már égen nem a saját agymenéseit követi, kénytelen – pontosabban azok, akik a sületlenségeket írják, hisz ő csak felolvassa – az epigonjai túltolásaival versengeni.
Ami pedig a németek dolgot illeti nem ártana észrevenni, hogy a volt pártcsalád-társai sikertelenségében eminens szerpe volt neki is.
Új hozzászólás