Gyorsan és kíméletlenül végezte ki a helyi Fidesz a tatabányai nyilvánosságot

Módosító indítvánnyal bontják le a helyi nyilvánosságot a Fidesz-KDNP képviselői, teljes egyetértésben a korábban pálfordulást produkáló ex-összefogás tagokkal és az „álruhás függetlenekkel” számol be róla az átlátszó, akik szerint a döntés helyben a parlamenti választásokra is kihathat.

Tatabányán nem először okoznak meglepetést a közgyűlésben többségben lévő kormánypárti tagok, azonban a 2021. december 16-i testületi ülésen példátlan módon fogtak hozzá, hogy az önkormányzati kommunikáció csírája se maradjon fenn a megyei jogú városban.

Ahogy az a Facebookon közzétett közleményben olvasható:

a tatabányai önkormányzat közgyűlésének december 16-i ülésén egy olyan módosító indítványt fogadtak el a képviselők, amelynek értelmében minden lakossági tájékoztatással összefüggő kötelezettséget fel kell mondania a városnak 2021. december 31-ig. A város új kötelezettséget nem vállalhat, kifizetést nem teljesíthet lakossági tájékoztatással kapcsolatban, egészen a 2022. évi költségvetés elfogadásáig, várhatóan 2022 márciusáig.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájával, az elfogadott rendeletekkel, a város működtetésével, városi rendezvényekkel, város intézményi információkkal kapcsolatban nem adhat hírt a város a szokásos módokon.

Nem közvetítheti a város a közgyűlések üléseit. Nem teljesítheti az Európai Uniós projektek kötelező tájékoztatási projektelemeit. Nem adhat ki hírlevelet, újságot, nem adhat fel fizetett hirdetést semmilyen módon.

Harc a médiumokért

Az ellenzékinek számító Szücsné Posztovics Ilona a polgármesteri munkája kezdetétől szúrhatja a kormánypártiak szemét, és ezen sokat rontottak a veszélyhelyzet alatti intézkedései, amelynek során átalakította a város tájékoztatási formáit. Így például egyszemélyi döntéssel felmondta a szerződést azzal a televízióval, amelyet a Turul Média Kft. működtetett.

Bereznai Csaba Fidesz-KDNP-s képviselő a 2021. október 21-i önálló indítványával javasolta egy független városi újság létrehozását, amely egyben azt is jelentette, hogy a város akkori lapját, a „Jó Szerencsét!” lapot meg kell szűntetni. Az Összefogásból kivált állandó átszavazókkal biztosított többséggel megszavazták a lap megszüntetését anélkül, hogy a nevét említeni kellett volna az indítványban:

az előterjesztés a rendszeres kiadású lapokra vonatkozott. Az indítvány mellett beadottmagyarázatban természetesen szerepelt indoklás: a lap egyoldalúan ad hírt a várost érintő kérdésekről.

Szücsné Posztovics Ilona polgármester ekkor úgy döntött, megoldja a tájékoztatást egy nem rendszeres, lapszám megjelölés nélküli kiadvánnyal, mert a tatabányaiaknak joga van a helyi hírekhez.

Mivel kevéssé valószínű, hogy ennek a kényszerűen meghozott intézkedésnek a jogorvoslata megtörténne a 2022-es áprilisi választások előtt, ez azt jelenti, hogy pont abban az időszakban, amikor az Alaptörvény szerint is mindenkinek joga van ellenérték nélkül jutni tájékoztatáshoz, Tatabánya Megyei Jogú Város kommunikációs csatornái annyira lesznek hozzáférhetőek, mintha egy kulcslyukon át néznék a helyiek a világot.

A jelen módosítással a kritikus hangokat a kormánypárt helyi erői minimumra halkították a 2022-es költségvetés elfogadásáig, 2022 március-áprilisáig tehát az országgyűlési választásokig.

Mindez akár nagyban segítheti Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő kampányát is.

Az eset kapcsán a Magyar Újságírók Országos szövetsége tiltakozását fejezte ki.

Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy figyelmét arra, hogy Magyarországon az Alaptörvény, az Uniós Alapszerződés, és a Médiatörvény is állampolgári alapjognak tartja a befolyástól mentes tájékoztatáshoz való hozzáférést.

A MÚOSZ hangsúlyozta:

amennyiben a város teljesíti a közgyűlési rendeletet, és nem biztosítja a lakosság tájékoztatását, úgy megsérti az önkormányzati törvényt, és szembehelyezkedik az Alaptörvény által garantált szabad tájékozódás alapelvével.

Utóbbiban kifejezetten az szerepel, hogy "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit."

Forrás: Átlátszó