Kiperelt dokumentumokból derült ki, hogy a magyar szakemberek is aggódtak a keleti vakcinák miatt

A Transparency International Magyarország perelte ki a gyógyszerhatóság engedélyezési dokumentumait, amelyből az derült ki, hogy mindkét keleti vakcinától tartottak a szakemberek. Az orosz esetében végül megnyugtató eredménnyel zárultak az állatokon végzett vizsgálatok. A kínai vakcinánál azonban úgy történt az engedélyeztetés egy kormányhatározat után, hogy nem volt minden részlet tisztázva.

Voltak aggályaik a magyar szakembereknek az orosz és kínai (azaz a keleti) vakcinákkal szemben, ez derül ki azokból az engedélyezési dokumentumokból, melyeket a Transparency International Magyarország perelt ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI), és a 24.hu közölt belőle részleteket. (A Transparency egyébként feljelentette az OGYÉI-t, miután a kiperelt iratokból lényeges részeket takartak ki üzleti titokra hivatkozva, holott erre a bírósági eljárás során nem hivatkoztak.)

Asszisztens készíti elő az oltáshoz a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. december 20-án

Fotó, címlapkép: MTI/Rosta Tibor

A dokumentumokból sok részlet kiderült: az egyik az, hogy a Szputnyik-V vakcinákat a hatóságok itthon is tengerimalacokon próbálták ki még január közepén, és ezekre a kísérletekre mindössze két nappal azelőtt kerítettek sort, hogy az orosz oltóanyag megkapta volna az ideiglenes gyógyszer-alkalmazási engedélyt az OGYÉI-től. A kísérletek ugyanakkor megnyugtató eredménnyel zárultak, az állatok "a vizsgálatok során végig jó egészségi állapotúak voltak" a dokumentumban írtak szerint. (Az ugyanakkor a cikk szerint a dokumentumokból nem derült ki, hogy a kínai vakcina esetében is voltak-e ilyen állatkísérletek.)

A magyar szakemberek egy nappal az orosz vakcina ideiglenes engedélyeztetése előtt eljutottak az egyik orosz vakcinagyárba, de

teljeskörű helyes gyártási gyakorlat megállapítására illetve ellenőrzésére nem volt lehetőség.

Abban a központban is jártak (ugyaznap, amikor kiadták az ideiglenes engedélyt), ahol az orosz gyógszerhatóság vizsgálta az orosz vakcinákat – a dokumentumokból több részletet kitakart az OGYÉI a cikk szerint, ezért is tett büntetőfeljelentést a Transparency –, de annyi kihámozható belőlük, hogy alapvetően eltér az orosz és a magyar vizsgálati módszer egymástól. 

Kínában január közepén jártak a magyar szakemberek, a helyzíni ellenőrzés során 14 hiányosságot találtak , de ennél a résznél is több részletet kitakartak a dokumentumokból. 

Az orosz vakcina esetében az általános megállapításokon túl több aggályt is felvetettek a magyar szakemberek, de ezek a részletek is ki lettek takarva javarészt. Az is felmerült, hogy a Szputnyikban alkalmazott vektorvírus (ami nem a koronavírus) szaporodóképes lehet, ami komoly biztonsági kockázatot rejt. (A cikk szerint Brazíliában végül ezért nem is engedélyezték a vakcinát, ami után az orosz gyártó rágalmazás miatt pert helyezett kilátásba.) Ezt a problémakört a következőképp fedte le a magyar szakhatóság:

"A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Nébih laborjában minden egyes gyártási tételt meg fognak vizsgálni, és amennyiben replikálódó vírust találnak a mintában, az nem kerülhet felhasználásra, meg kell semmisíteni."

Az OGYÉI végül úgy engedélyezte a Szputnyik-V vakcinát, hogy előírta a tételenkénti laboratóriumi vizsgálatot és a farmakovigilancia felügyeletet (utóbbi a biztonságos gyógyszeralkalmazás érdekében kifejtett tevékenységek összességét jelöli). 

A 24.hu a kiadott dokumentumokban olvasható adatokhoz felkért egy szakértőt, egy orvos-akadémikust, aki neve elhallgatását kérte. A szakértő szerint  

a Sinopharm vakcina esetében az OGYÉI-engedélyezés és az NNK által az orvosi alkalmazások elindítása egyértelműen egy kormányhatározat következménye volt. Az engedélyezéskor sem a biztonságos gyártás, sem a széleskörű, hatékony és biztonságos alkalmazás kérdésében nem voltak egyértelmű információk, és sem az engedélyezéskor, sem az utánkövetésben nem történtek megfelelő hazai vizsgálatok. 

Különösen bizonytalan, erősen kétséges volt az idősek (60 év felettiek) és a társbetegségekben szenvedők esetében az alkalmazhatóság, ennek ellenére széles körben és szinte kizárólagosan alkalmazták ezt a vakcinát az idős embereknél. A Sinopharm kormányzati nyomásra, fázis 3. vizsgálati eredmények, hazai szakmai vizsgálat és értékelés nélkül megtörtént engedélyezése, de különösen a vakcina időseknél történt széleskörű, gyakorlatilag kizárólagos, utánkövetés nélküli alkalmazása felveti a súlyos gondatlanság lehetőségét

Az orosz vakcina esetében a következőket írta a szakértő a lapnak:

A Szputnyik-V vakcina engedélyezése során számos alapvető vizsgálat és szakértői egyeztetés megtörtént, ugyanakkor világossá vált, hogy csak a hazai vizsgálók folyamatos bevonásával érhető el az engedélyezett készítmény megfelelő ellenőrzése. A szakértők jelentős kifogásokat emeltek, amelyeket az OGYÉI a feltételek meghatározásával és a vészhelyzeti szükségletre hivatkozva, az előnyök és a kockázatok értékelésével nem tartott meghatározónak. A megfelelő klinikai eredmények és a súlyos mellékhatások hiánya egyelőre alátámasztotta a vakcina vészhelyzeti engedélyezését. Ebben az esetben, bár az engedélyezés folyamata és az alkalmazás elindítása számos tekintetben szokatlan volt, véleményem szerint alapvetően nem vetődik fel a gondatlanság kérdése.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a keleti vakcinabeszerzéseket körüllengő gyanú miatt tartotta fontosnak, hogfy tisztá(bba)n lehessen látni ebben a kérdésben. 

A Szputnyik és a Sinopharm által készített koronavírus elleni oltóanyagok magyarországi beszerzését a korrupció igazán különleges esetének tartjuk. Ezúttal ugyanis nemcsak a közpénzek már-már szokásos lenyúlása és elherdálása volt megfigyelhető, hanem magyar emberek százezreinek, ha nem millióinak az életét is közvetlen veszélynek tette ki a kormány.

Természetesen az is felháborító, hogy az állam szükségtelenül drágán és egy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű közvetítő cég beiktatásával vásárolta meg a kínai vakcinákat. Ezt az ügyletet azért tekintjük a korrupció kimagaslóan súlyos példájának, mert az állam a Danubia Pharma nevű cégnek nagyjából 15 milliárd forintot kitevő, közpénzből származó extraprofitot eredményező szerződés révén beszerzett kínai oltóanyagot annak hatástalansága ellenére engedte a 60 évesnél idősebb magyar emberek körében alkalmazni

- mondta el a lapnak.

Forrás: 24.hu