3 év leforgása alatt volt olyan termék Magyarországon, aminek az ára 87 százalékos dráguláson ment keresztül. Emelett azonban jócskán akadtak olyan áruk is, amiknek az ára több mint 50 százalékkal ugrott meg. Közben persze a fizetések is nőttek, na de milyen mértékben az árak emelkedéséhez képest? Többek között ennek járt most után a Pénzcentrum.
Kép: Pixabay
Lassan nem telik el úgy hónap Magyarországon, hogy ne dőljön újabb és újabb inflációs rekord. Legutóbb novemberben tette közzé a KSH az éves átlagos infláció-növekedésére vonatkozó adatsorát, amiből kiderült, hogy 14 éve nem sújtotta akkor méretű drágulás Magyarországot, mint amekkora most. 2020 és 2021 novembere között ugyanis átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak.
A Pénzcentrum összesítéséből kiderült, hogy a magyar boltokban található olyan termék, ami három év alatt, 2018-2021 között nem kevesebb mint 87 (!) százalékkal drágult. Ezáltal az elmúlt három év legbrutálisabban dráguló termékének járó címét nem más, mint
a +- 6D műanyag szemüveglencse mondhatja magáénak.
Ennek a terméknek az átlagára 2018-ban 6 068 forint volt, idén viszont már átlagosan 9 652 forintot kell kiperkálni érte. Ezzel a teljesítménnyel egyértelműen a szemüveglencse volt a legdrasztikusabb árdráguláson keresztülmenő termék. A képzeletbeli dobogó második fokát az egy kilógrammos kiszerelésű, finomított étkezési só (kivéve tengeri só) mondhatja magáénak.
Ez a termék 59 százalékos dráguláson ment át, 2018-ban átlagosan 97 forintba került, de 2021-ben már 151-be.
Ugyancsak hajmeresztő mértékben drágult a dohány is az elmúlt években. A csúcsdrágulók harmadik fokára a Pall Mall cigarettadohány (blue, 40g) léphetett, a maga 55 százalékos áremelkedésével.
Három éve egy ilyen csomag dohányért átlagosan 1 480 forintot kellett fizetni, idén viszont már 2 254-et. A dobogóról nem sokkal marad le listánk negyedik helyezettje, egyben az utolsó olyan termék, aminek több mint 50 százalékkal emelkedett az ára 3 év alatt.
A 14 karátos aranyból készült sima és mintás karikagyűrű grammja összességében 52 százalékos dráguláson ment keresztül. Ez pedig azt jelenti, hogy míg 2018-ban ezért 18 607 forintot kellett kifizetni, addig 2021-ben átlagosan már 27 563-at.
Akadtak még olyanok, amiknek az árnövekedése meghaladta a 40 százalékot. Egészen pontosan 9 ilyen terméket találtunk:
hamburger, hétköznap éjszakai panzió ellátás két főre, görögdinnye, vérnyomásmérő, babakocsi, kerékpár, és két különböző márkájú cigaretta.
A három éves drágulási listát még jócskán lehetne folytatni. A KSH adatsorában ugyanis összesen további 21 terméket találtunk, aminek az átlagára 30-40 százalék között nőtt. Ilyen például az akácméz is, melynek kilójáért 1 400 forinttal kell többet fizetni most (4 859 forint), mint 2018-ban (3 477 forint). De felsorolhatók itt olyan alapvető élelmiszerek is, mint a
kenyér (félbarna, fehér), zsemle,
vöröshagyma, uborka,
napraforgó-étolaj, liszt,
körte, alma,
olasz és párizsi felvágott, gépsonka,
sőt, olyen nem élelmiszerek is, mint a szemüvegkeret, illetve a személygépjármű vezető tanfolyam.
A KSH statisztikái szerint 2018-2021 között éppen 29,9 százalékkal növekedett a nettó átlagkeresetek mértéke Magyarországon. Tehát az eddigiekben felsorolt termékek és szolgáltatások a keresetnövekedés átlagos mértékén túltettek.
Egyszerű fogyasztóként a legjobb, amit egy vásárló tehet, hogy ízlésének megfelelően bár, de inkább olyan termékeket vásárol, preferál, amiknek az ára csupán rendkívül mértékletesen kúszott fel az utóbbi években.
Ha körbenézünk, akkor azt találjuk, hogy például olyan anyagi javaknak, mint az utazási bérletek, vagy a fogyasztók számára elérhető energiaárak, sőt többféle női vagy férfi ruhadarabon fellelhető árcetli gyakorlatilag ugyanazt a számot mutatja 2021-ben, mint 2018-ban. De idesorolhatnánk akár a mosóport, a szappant, a macskaeledelt, de például az őrölt kávét is.
Ezek mind-mind olyan termékek, amiknek 3 éves távlatban 5 százalék alatt maradt az áremelkedésük. Igaz, ezeket nem igazán lehet megenni, azaz a csúcsdráguló élelmiszereket, ebből a listából nem igen tudjuk pótolni.
Az élelmiszerek közül például csupán egyetlen népszerű csemege, a csirkemellfilé volt az, aminek a kilós átlagára 10 százaléknál kevesebb emelkedésen ment át. De ugyanígy nem nagyon drágult az ásványvíz vagy a cola ára sem. Összességében 15 százalékos drágulás alatt maradt a csirkecomb, a bontott csirke, a citrom, a tejes margarin, a banán vagy éppen a sárgarépa ára is.
Mindebből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogyha bevásárláskor dacolni akarunk a brutálisan elszálló árakkal, akkor érdemes úgy összeállítani az embernek a bevásárló kosarát, hogy olyan termékeket vásároljon, aminek az ára nem vagy kevésbé nőtt az elmúlt évek során, ergó a növekvő keresetéből ezekből többet tud vásárolni, mint a pokolian dráguló termékekből.
Forrás: Pénzcentrum
Címlapkép: Pixabay
s a nuggerek mennyivel kapnak többet???
,