Drasztikusan nőtt a vasúti átjárós balesetek száma tavaly a korábbi öt évben tapasztalt stagnálás után – közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága hétfőn az MTI-vel.
Fotó: MTI/Varga György
A múlt évben 86 baleset történt vasúti átjáróban, ez 24-gyel több, mint 2020-ban. Tavaly 16 vasúti átjárós baleset követelt emberéletet, 15 végződött súlyos és 14 könnyű sérüléssel, a többi esetben anyagi kár keletkezett. Az átjárós balesetek miatt egymilliárd forintot meghaladó kárral számol a MÁV – írták közleményükben.
Hozzátették: a vasúti átjárókban történő baleseteket az oda behajtók figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza. Évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok.
A balesetek okai között említették, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül, mielőtt az átjáróba hajtanak, illetve a csúcsforgalomban a kereszteződésben ragadnak, ahol tilos és életveszélyes megállni.
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a "még átérek" gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza – írták, hozzátéve, a záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik.
A vasúttársaság arra is figyelmeztetett: kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken vagy nem a kijelölt átjárókat használják.
Veszélyes az is, ha közlekedés közben mobiltelefont vagy fülhallgatót használnak, kapucnis ruházatot viselnek, mivel így nem érzékelik a zajokat.
Hangsúlyozták ugyanakkor: a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek szinte semmi esélye nincs arra, hogy az átjáróban megelőzze az ütközést.
A közúti közlekedők figyelmetlensége miatt mozdonyvezetők is vesztették életüket vagy sérültek meg az elmúlt években. Tavaly az átjárónál történt balesetek során egy vasúti dolgozó súlyosan, három pedig könnyebben megsérült – tudatták.
A vasúttársaság szerint a balesetek számának csökkenéséhez elengedhetetlen a közlekedési morál megváltozása.
Arra figyelmeztettek: a vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, azon áthajtani pedig csak akkor szabad, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad. Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni. Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik, minden esetben meg kell állni az átjáró előtt – írták, hozzátéve: csak azután szabad továbbhaladni, ha a vezető meggyőződött arról, hogy nem jön vonat.
A MÁV értékelése szerint a magyarországi vasútbiztonság kedvező az Európai Unióban.
Forrás: MTI
Gondoljunk már bele, legalább néha, annak a szerencsétlen masinisztának a helyzetébe, lelkivilágába IS.
már az össznépi sajnálkozás is bornírt, de hogy magukat szakértőnek kiadó megmondóemberek hülyeségeket zagyválnak az végképp a legrosszabb irányban viszi a témát
Négy ember halálával végződő felelőtlen kivagyiság Orbánia legrosszabb reflexeit mozgatta meg (a jóisten is igaztalanul balsorsként tép). Működő fénysorompó ellenére a sínekre hajtottak, s ez sajnos nem túlságosan ritka eset (kis túlzással szinte mindennapos). Ahogy az erről kinyilatkozó „szakértő” az ATV Start című műsorában elismerte: „Tavaly összesen 86 vasúti átjárós baleset történt, melyek közül 16 halálos végkimenetelű volt”!
pl.: www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/letorte-a-sorompo-csaporudjat-1
Nos ez a derék magát „közlekedésbiztonsági szakértő”-nek hirdető (igaz az m1 biztonsági szakértői még nála is bornírtabbak, de talán kevésbé morbidok) oda jutott ki, hogy: „az átjárókat is jobban fel lehetne szerelni, akár erősebb fizikai akadályokkal, amik teljesen lehetetlenné tennék az áthaladást”! =))