A választásokat megelőző pénzeső könnyen abba a hitbe ringathatja az embereket, hogy minden rendben, ám ennek meglesz még a böjtje- figyelmeztet Surányi György.
A magyar kormány és a jegybank előszeretettel csak a külső hatásoknak és a pandémiának tulajdonítja a jelenlegi magas inflációt – írja a Napi.hu. Pedig a fogyasztói árak emelkedési üteme már a járvány előtt, 2020 januárjában 4,7 százalékot tett ki. Teljesen egyértelmű, hogy kétharmad arányban belföldi okai vannak a megugró inflációnak. Ennek a legfontosabb jelzője az, hogy 2017-2019 között a magyar gazdaság az úgynevezett potenciális, organikus növekedési lehetőségénél másfél-kétszer gyorsabban növekedett. Ilyen esetben a költségvetésnek és a monetáris politikának is anticiklikusan, vagyis a ciklust csillapítandóan kell működnie – fogalmazott Surányi, aki szerint már fékezni kellene, persze óvatosan, hogy "ne essünk ki a szélvédőn". A magyar fiskális politika ehelyett a gázra lépett.
Fotó: 123RF.com
A monetáris politika is egyértelműen az inflációt fűti, mert hagyta a forint árfolyamának leértékelődését. Egy kis, nyitott gazdaságban ha leértékelődik a forint árfolyama, az az inflációt erősíti. A jelenlegi benzinárak nagyjából ötven forinttal lehetnének olcsóbbak, ha a forint nem 365–368 körül mozogna az euróval szemben, hanem normális, 330–340 közötti sávban lenne – mondta a közgazdász.
Véleménye szerint most lesz két-három hónap, amikor az Orbán-kormány példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá válik a helyzetük. Majd azonban keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra megy. Amikor a pénzszórás, a szavazatvásárlás lezárul, akkor szembesülnek azzal, hogy újabb pénzszórásra nincs lehetőség. Ellenkezőleg: vissza kell fogni a költekezést. Ugyanakkor az árak már magasan lesznek, azaz a jövedelmek, a nyugdíjak és a bérek kevesebbet fognak érni, mint most – hangzik a konklúzió.
Forrás: Napi.hu
6 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás