A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint a műtétre várók 2022-ben sem számíthatnak kevesebb várakozásra, mint a járványt megelőzően, sőt még romlott is a helyzet 2020-hoz és 2021-hez képest – írta a penzcentrum.hu
Kép: Pixabay
A szakemberek már az első járványhullám után megjósolták:
akkor nőhet meg igazán a várakozási idő, amikor lecsillapodik a járvány.
Három éve egy csipőprotézis műtétre 291 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő országosan, amely 2020 májusában 324 nap, 2021 januárjára 371 napra nőtt. Jelenleg az átlagos tervezett várakozási idő 528 nap.
A járvány kezdetén a várakozási idő a korlátozások miatt halasztott műtétek miatt nőtt meg, viszont a betegszám is lecsökkent. A várólisták további növekedése ahhoz köthető, hogy a betegek is vonakodtak orvoshoz fordulni, nem vettek részt azokon a vizsgálatokon, amely alapján a műtéti előjegyzés megtörténhet.
A visszatérő korlátozások, illetve a kórházi kapacitások kihasználtságának függvényében ismét többen kerültek a várakozók listájára. Amint a kevésbé súlyos tünetekkel küzdő betegek már nem halogatták tovább az orvosi vizsgálatokat, szűréseket ők is felkerültek a műtéti listákra.
Azt azonban még nem tudhatjuk, hogy hányan lehetnek még, akik még mindig nem fordultak szakorvoshoz, viszont műtétre lenne szükségük.
Az előzményekről szólva a cikk kiemelte:
még tavaly szeptemberben jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a felhalmozódott műtétek elvégzésére, a hosszabbá vált várólisták rövidítésére kiemelt 12,2 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak.
A csípő- és térprotézis, gerincműtétek, ortopédiai nagyműtétek, sérvműtétek, pajzsmirigy műtétek, stb. esetében azt láthatjuk, hogy egy év alatt jelentősen hosszabbodtak a várólisták.
A várakozók számát tekintve változó a kép, viszont például szürkehályog műtétre csaknem 7600-zal, vagyis 80 százalékkal több beteg vár, mint egy évvel korábban.
Forrás: pénzcentrum
Címlapkép: Pixabay
Köszönhetjük O1G elvtarsnak, aki megvetozta a 300 foritos vizitdijat.