A G7 számolt be arról, hogy a a hétvégén megjelenő rendelet, több szereplő nyilvános nyilatkozatai alapján úgy tűnik, az árstop a beszállítói árakra nem vonatkozik, nem véletlenül harsogja a kormány azt, hogy a veszteség a kiskereskedelmi szereplőknél realizálódik majd.
A hét érintett árucikket általában hosszabb távú szerződések alapján szállítják a beszállítók, amit vis maior körülményre hivatkozva normál esetben fel lehet mondani vagy annak módosítását lehet kérni.
Az árstop azonban nem minősíthető majd vis maiornak. Ez gátolhatja meg, hogy a bolt a nyakába rakott terhet a beszálító felé érvényesítse.
Végső soron így védi meg a kormány a jellemzően magyar termelőket az általa kitalált árcsökkentés negatív hatásaitól.
Nagy Márton, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója már a rendelet megjelenése előtt, múlt hét pénteken azt nyilatkozta a Portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szerb árstopot tanulmányozva döntött úgy, hogy
csak a kiskereskedelmi árakat szabályozzák, ami miatt „nem reális”, hogy a kiskereskedelmi szereplők áthárítsák az árstop költségeit a beszállítóikra.
Hasonló tartalmú sajtóközleményt adott ki szerdán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak.
Ezek a nyilatkozatok azonban összességében arra utalnak, hogy a helyzet egyelőre „képlékeny”, a jogi kereteket még csak most kezdik megismerni és feldolgozni a piaci szereplők.
Egyre inkább az az összkép bontakozik ki, hogy a beszállítókra tényleg nem lesz hatással az árstop. Egy kiskereskedelmi láncoknak is beszállító pékségnél pedig érdeklődésünkre azt mondták, nem számítanak arra, hogy a liszt árának maximalizálása hatással lehet a kenyér árára.
Januárban ősz óta harmadszor volt lisztáremelés, de a további emeléseket a mi esetünkben az árstop biztosan nem akadályozza meg
– mondta a lapnak egy pékség tulajdonosa.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy pillanatnyilag nem látszik olyan jogi lehetőség, amely meg tudná akadályozni, hogy a több ezer árucikket forgalmazó boltok a hét terméken kieső bevételt más termékek áremelésével ne kompenzálják.
Egy gazdasági társaság 2020-as profitját természetesen lehetetlen úgy elképzelni, hogy az 2022 februárjában ott ül a bankszámlán, és finanszírozni lehet vele a liszt és a cukor bevételkiesését, de még ha így lenne, akkor sem az lenne a cégek feladata, hogy a lakosságot segélyezzék. Elég bizarr módon, de a kamarai kommunikáció még azt is mondja, hogy a kiskereskedőknek „társadalmi szolidaritással” kellene segíteni a magyar lakosok inflációs terheit.
Ám a tőzsdén lévő Tesco kisrészvényesei például nem biztos, hogy egy magyar segélyszervezetre gondoltak, amikor a cég papírjaiba helyezték a pénzüket.
A kieső bevételt minden valószínűség szerint megpróbálják behozni más termékeken. A beszállítói megállapodások általában évente egyszer amúgy is lejárnak, a megújításoknál pedig az infláció mellett rá lehet dobni majd az új árakra az árstop ellentételezését is.
Hivatal legyen a talpán, amelyik megmondja, hogy a több ezer termék között hol kell keresni ezt az összeget, ilyen élelmiszerinflációs környezetben.
Az árstop hatása szétterül az összes vásárló anyagi szolidaritása lesz az, hogy októberi áron jutnak hozzá a liszthez és a cukorhoz azok, akiknek ez tényleg sokat számít.
Forrás: G7
Tehát velünk fizettetik meg a szenzációs ötletelésük árát!