Már tartanak az egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság között a helyreállítási alap (RRF) forrásainak kifizetéséről, és arról, hogy a kabinet legalább részben lehívná az eddig elutasított hitelkeretet.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Napi.hu-nak brüsszeli források arról beszéltek, hogy sok feltétel teljesülése kellene ahhoz, hogy a magyar helyreállítási terveket elfogadják, a hitelrész programjainál pedig sok esetben nem látnak lehetőséget arra, hogy olyan célokra folyósítsák a kért összeget, amelyre az Orbán-kormány igényelné.
Nagyjából 2000 milliárd forintról megy a vita, amelynél a régi csatát folytatják.
A magyar miniszterelnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett, kedden nyilvánosságra hozott levele szerint a kormány mégis lehívná a 2500 milliárd forintos hitelszeletet az RRF-ből. A Napi.hu-nak brüsszeli források azt jelezték, hogy a magyar igényről szóló vitában több sarkalatos kérdés van, amelynél eltérnek a vélemények és nehéz lesz dűlőre jutni.
A fő nehézség a vitában az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennek írt levelében azzal érvelve jelezte, hogy Budapest lehívná a forrást, hogy az ukrajnai háború jelentős terhet ró a magyar gazdaságra, viszont megnevezte a felhasználási célokat is: a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására fordítanák a tetemes összeget.
Csakhogy az RRF a gazdasági helyreállítás és az ellenálló-képesség megerősítésének kiemelt eszköze. A magyar célok pedig nem illeszkednek sem a zöldgazdasági, sem a digitalizációs fejlesztésekbe.
Azzal a kéréssel sem tudnak azonosulni, hogy Orbán szerint a bizottságnak soron kívül jóvá kellene hagynia az EU keleti határait védő tagállamok Helyreállítási és reziliencia-építési terveit, Partnerségi megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.
Alapvetően az RRF esetében jogi kötelezvények vannak érvényben, amelyeket minden tagállam megszavazott. Ezek közé tartozik a sokat emlegetett jogállamisági mechanizmus, de a helyreállítási tervek elfogadása is. Magyarország esetében mind a kettő problémás még
- fogalmazott a napi.hu egyik forrása, míg egy másik a tárgyalásokat ismerő személy szerint a korrupció elleni védőmechanizmusok beépítése nélkül nem is igazán tudnak miről beszélni. A 444.hu és a Napi is úgy értesült, hogy észt mintára a magyar kormány felállítana egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet – amely évente referálna Polt Péter legfőbb ügyésznek –, de valójában ez csak félmegoldást jelentene Brüsszel szerint.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Humoruknál vannak a nertársak, vagy tényleg ennyire hülyének nézik az EU-t? Már ha kérdeznek, azt sem hiszik el nekik.