Kedvező ítélet született az ügyben.
MTI Fotó: Soós Lajos
A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis ebben a perben a döntésében azt mondta ki, hogy „a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan”. Az alapítvány többek között azt kifogásolta, hogy szerintük a Fővárosi Ítélőtábla „valójában a kommunista önkényuralom jogfosztó intézkedését fejezte be és legitimálta utólagosan, noha az még a korabeli jogszabályoknak sem felelt meg”.
Végül az alapítvány javára született döntés idén januárban: a Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. Erről várhatóan idén májusban tárgyalnak majd.
Az alapítvány és az állam között azonban párhuzamosan másik per is folyamatban van, és ebben a perben is hasonló dolog történt:
„a Kúria a közigazgatási perben szerdán – megváltoztatva az Ítélőtábla korábbi ítéletét – úgy döntött, hogy az állam részéről az ügyben eljáró Miniszterelnökségnek meg kell ismételnie az úgynevezett restitúciós eljárást”
- idézi a Napi.hu az alapítvány közleményét.
„A Magánalapítvány jogi képviselőinek álláspontja szerint arra is van esély, hogy a Fővárosi Ítélőtábla is visszautalja az ügyet az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszékre, így mindkét eljárás visszakerülhet a 2016-os startvonalra” – írják. Az alapítvány friss közleményében megjegyzi, hogy bár mindkét kúriai döntés a Magánalapítvány számára kedvező fordulatot jelent, ők továbbra is nyitottak a magyar állammal a megegyezésre.
Új hozzászólás