A volt pénzügyminiszter szerint káros a rezsicsükkentés, de a 13. havi nyugdíj bevezetése sem jó, és már jó tíz éve kellett volna csatlakozni az eurózónához.
Interjút adott a Népszavának Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, akinek a nevéhez fűződik a 90-es évek közepén elszabaduló infláció elleni megszorítás, a Bokros-csomag, mely az ország gazdasági rendbetételét célozta anno.
Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke az Oktatási szabadságot csoport Élőlánc a CEU körül címmel meghirdetett demonstrációján, miután az Országgyűlés módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt 2017. április 4-én.
Fotó, címlapkép: MTI/Kovács Tamás
Túlzott és kapkodó volt a kormány járványra adott gazdaságpolitikai válasza
Bokros Lajos kitért a mostani kormány gazdaságpolitikájára is, amit keresztülhúzott az elmúlt két évben a koronavírus-járvány. A volt pénzügyminiszter úgy látja, a kormány reakciói a járványhelyzetre ötletszerűek és kapkodóak voltak, és túlreagálták a dolgokat abból a szempontból, hogy a "célzott központi támogatás helyett túlzottan nagymértékű és mindenkire kiterjedő, általános költségvetési támogatásokat kínáltak."
Szerinte "felesleges és káros" volt a hitelmoratórium (amit a koronavírus miatti bezárások kapcsán elszabaduló gazdasági visszaesés miatt vezetett be a Fidesz-kormány), mégpedig azért,
mert egyáltalán nem igaz, hogy abban az időszakban mindenki jövedelemhiányban szenvedett volna, és nem lett volna képes az aktuális kamatokat, illetve az esedékes törlesztést megfizetni. A bankok biztosan megegyeztek volna az átmeneti könnyítésről azokkal, akik elvesztették az állásukat. A hitelmoratórium terheit a kormány a pénzintézetek nyakába varrta, ami ugyan jól beleillett a magyar társadalom közismert bankellenes hangulatába, de teljesen értelmetlen, sőt káros cselekedet volt.
Ő inkább ténylegesen azokat a csoportokat támogatta volna a kormány helyében, akik közvetlenül voltak kárvallottjai a járvány miatti visszaesésnek, mint például a turizmusban és vendéglátásban dolgozók.
A járvány és azt kezelni igyekvő kormány gazdaságpolitikája kapcsán még elmondta, a felelőtlen túlköltekezés és keresletösztönzés is fűtötte már tavaly is az inflációt.
Infláció, rezsicsökkentés, eurózóna
Az inflációról szólva a következőket mondta el a volt pénzügyminiszter a Népszavának:
Magyarország – más országokkal egyetemben – az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációjával küzd, aminek nálunk egyidejűleg legalább öt oka van. Az egyik a nagymértékű költségvetési túlköltekezés. A másik, hogy a jegybank túlságosan laza monetáris politikát folytatott. Az alapkamatot mesterségesen alacsonyan tartották, s emellett a pénzkínálatot túlságosan gyorsan felszaporították. A harmadik a fedezetlen bérkiáramlás és béremelés, beleértve a minimálbér növelését is.
Tévedés, hogy a béreket az árakhoz kell igazítani. Emelésük a termelékenység növekedésével kell, hogy párhuzamot tartson. Ellenkező esetben fedezetlen bérkiáramlás jön létre, ami tovább fűti az inflációt és felborítja a pénzügyi egyensúlyt.
Szerinte a rezsicsökkentés az egyik legkárosabb intézkedés volt Magyarországon, ezt az álítását a következőképpen vezette le:
A termelést torzítja, komoly veszteségeket okoz az energiaszolgáltató vállalatoknak, amelyek lerongyolódtak és nem fejlesztenek, nem ruháznak be. Az energiahatékonyságot javító beruházások elmaradtak. Itt is a gazdagok fogyasztását támogatják.
Szerinte az árak hatósági szabályozása (ármaximálás) és a rezsicsökkentése is a szocialista korszakot idézi. Úgy vélekedett, a választás után bizonyára hozzá fog nyúlni az új kormány a rezsicsökkentéshez, mert a veszteségek már olyan szintet kezdenek elérni, ami akár mind az alapellátást, mind pedig a költségvetést is szétverheti akár. Szerinte a helyzet mostanra tarthatatlan, már csak azért is, mert a rezsicsükkentés bevezetése óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek.
Hozzátette, már az 1970-es évek nagy olajválságakor is tévedés volt az az állítás, miszerint a külföldi infláció megáll majd Magyarország határain, mert az ország mindig megszenvedte a külföldről importált energiahordozók árának váltakozásait. A rossz gazdasági helyzethez pedig még pluszban hozzájárul a forint mélyrepülése, ezért kellett volna már jó tíz éve az eurót bevezetni inkább.
Hazánknak elemi érdeke az eurózónához való minél előbbi csatlakozás, aminek már tíz évvel ezelőtt meg kellett volna történnie. Ennek elmaradása óriási kárt okozott az országnak. A mostani infláció is mérsékeltebb lenne, ha már a közös európai pénzt használnánk, ráadásul a 400 forintig elszaladt euróárfolyam sem következhetett volna be. Ha igaz, hogy ez egyes spekulánsok műve volt, akkor is világos, hogy az euró mellett erre nem kerülhetett volna sor. Az euró bevezetésének elmulasztása jó néhány közgazdász bűne is, akik elhitették a magyar kormánnyal, hogy a monetáris függetlenség előnyös a számunkra. Kicsi, nyitott, teljesen konvertibilis valutájú országban azonban ez sohasem érvényesül, így nincs semmi előnye
- mondta a lapnak.
Értelmetlen és felesleges volt a 13. havi nyugdíj bevezetése
Bokros Lajos a 13. havi nyugdíj bevezetését is értelmetlen és felelsleges lépésnek tartja, az interjúban úgy fogalmazott, az "a költségvetési túlköltekezés része". A nyugdíj szerinte "nem rászorultsági alapon kimért szociális juttatás, hanem egy biztosítási rendszerben megszerzett váromány", aminek az adja az alapját, hogy ki mennyit fizetett be járulékként.
S mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit. A kötelező nyugdíjjárulék adójellegű, s a befizetéseket egy elkülönített alapban gyűjtik össze. Ennek akkor van értelme, hogyha a célzott bevételek célzott kiadásokat finanszíroznak, és ennek egyensúlyban kell lennie. Magyarországon azonban ez nincs így
- fogalmazott a Népszavának a volt pénzügyminiszter, aki szerint a rendszer sebezhetőségét az adja, hogy a mostani nyugdíjak fedezetét a jelenlegi aktív munkavállalók járulékfizetéséből termelik ki. Ha viszont kevés a munkavállaló – aki még ráadásul keveset is keres –, akkor a jelenlegi nyugdíjasok kevesebbet kapnak. Erre föl vezették be 1998-ban a magánnyugdíj-pénztári lehetőséget, ám
ezt a nyugdíjpillért azonban a jelenlegi kormány 10 évvel ezelőtt felszámolta. Ezáltal a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer sebezhetősége tovább növekedett.
Az interjú végén Bokros Lajos még elmondta, az ellenzék részéről őt senki nem kereste, hogy vállaljon el valamilyen tisztséget, és a tanácsait sem kérték – de ha van bárkiben ilyen szándék, akkor megtalálják.
Azért a szakértelmére illik még ma is odafigyelni!