Iskolázatlanság, mélyszegénység, közmunka: ezért tarolhattak Orbánék a választáson

A vasárnapi országgyűlési választás listás szavazatait tekintve eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz, mely siker települési szinten is szembetűnő.

Kép: Facebook/Orbán Viktor 

3200 településből csak 351-ben csökkent a kormánypárt támogatottsága. Ehhez képest az összefogó ellenzék közel 900 ezer szavazatot veszített.

A tíz legszegényebb településen a listás szavazatok közel 95 százalékát söpörte be a Fidesz, de a kormánypárt listás eredményei települési szinten is összefüggést mutatnak, a szegényebb településeken a Fidesz rendre jobb eredményt ért el.

A Fidesz listás eredménye az iskolázottsággal függ össze egy adott településen. Ez annyit jelent, hogy minél nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évesnél idősebb felnőtt népességben egy adott településen, annál valószínűbb a Fidesz magas listás támogatottsága.

Tehát a több érettségizett vagy azután is tovább tanuló felnőttel egy adott településen alacsonyabb Fidesz-támogatottság jár együtt, és fordítva.

Ahogy a magyar oktatás elmúlt 20 évét különböző mutatók mentén értékelő cikksorozatunkban is írtak már róla:

bár az elmúlt két évtizedben pozitív tendencia volt, hogy 28-ról 32 százalékra nőtt az érettségizettek aránya, és nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, az adatsorok alakulását a társadalom elöregedése és az ebből következő összetétel-változás is magyarázhatja.

Erre utal, hogy az iskolai lemorzsolódás például nőtt: Magyarországon 2002 és 2010 között 12,2 százalékról 10,8 százalékra csökkent, aztán 2020-ra újra 12,1 százalékra ugrott vissza a korai iskolaelhagyók aránya.

A G7 szerint Fidesz listás eredménye összefüggést mutat a helyi közfoglalkoztatottak, illetve az álláskeresők arányával is. Az derült ki, hogy mindkét esetben jelentős az összefüggés:

minél többen voltak a helyiek arányában a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők, a Fidesz annál nagyobb eséllyel ért el jó eredményt az adott településen.

Elképzelhető, hogy egyszerűen arról van szó, hogy az alacsonyabb jövedelmű, kevésbé iskolázott választók szavaztak nagyobb arányban a Fideszre, közöttük pedig nagyobb arányban vannak a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők.

 A 442 fős Csenyétén, a 211 fős Bódvelenkén, a 426 fős Fájon, a 182 fős Szakácsiban, a 616 fős Tornadáskán a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 91 és 97 százalék között mozog, a Fidesz listás támogatottsága pedig 97 százalék fölött volt.

A lap szerint a fenti erős összefüggés egyébként már a 2018-as országgyűlési választáson kirajzolódott. Akkor azt írtuk: ahol a nagykorú népesség többségének legalább érettségije van, ott a Fidesz szinte egyáltalán nem tudja áttörni az 50 százalékos eredményt.