Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy csak május 3-án kell felállnia a parlamentnek, így a kormányalakítást sem fogják elsietni, előreláthatólag május végén kezdheti meg a munkát az ötödik Orbán-kormány. A miniszterelnök kijelentése szerint „a magyarok előtt álló nagy kérdésekre kell választ adni."
A Fidesz-KDNP-kormányok esetében ekkora késésről sosem volt szó. 2010-ben az április 11-én és április 25-én tartott választási körök után május 29-én alakult meg a kabinet. 2018-ban az április 8-án tartott választások után az Országgyűlés május 10-én választotta Orbán Viktort miniszterelnökké, a miniszterek kinevezése és eskütétele május 18-án volt.
Arra a kérdésre, hogy változások lesznek-e a miniszteri tárcák összetételét illetően, Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 16 évben minden választás után jelentős átalakítások voltak a kormány szerkezetében és a személyekben.
Az évek során egyértelműen csökkent a miniszteri posztok száma, ez részben az olyan összevonásokkal magyarázható.
Orbán Viktor egyelőre egyetlen nevet említett konkrétan az új kormány megalakítása kapcsán, ez Szijjártó Péteré volt. A külgazdasági és külügyminiszter maradása gyakorlatilag biztosnak látszik ez alapján, ráadásul Szijjártó a választások óta ismételten belevetette magát a munkába.
Szijjártó Péter mellett nagyon valószínűnek tűnik az is, hogy Varga Judit folytathatja a munkát, erre utal az, hogy az igazságügyi miniszter továbbra is a tűzvonalban maradt, és elsőként reagált a hírhedt hetes cikkely élesítésére.
Gyakorlatilag tényként kezelhető Varga Mihály pénzügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter maradása is, akik a legelső Orbán-kormány óta folyamatosan élvezik a miniszterelnök bizalmát, és kirobbanthatatlannak tűnnek a kötelékből.
Ahol változás történhet, az az Emberi Erőforrások Minisztériuma, itt a 2018 óta miniszterként tevékenykedő Kásler Miklós helyére érkezhet egy új jelölt:
a Semmelweis Egyetem jelenlegi rektora, Merkely Béla.
Mi lesz Lázár Jánossal?
Február végén Klasszis Klub vendége volt, arra a kérdésre, hogy vállalna-e szerepet egy új Orbán-kormányban, a volt miniszter azt válaszolta, nincsenek ilyen ambíciói.
Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki, hogy Lázár János visszatérjen a kormányba.
Így persze felmerül a nagy kérdés: a negyedik Orbán-kormány mely harcostársától vehet el egy miniszteri széket a nagy visszatérő?
Nagyon nem illik einstandolni, ráadásul annak az ismeretében, hogy sem létrehozni, sem megtartani nem tudtak még megközelítőleg sem, hasonlót.
Jó lenne, ha az enyves kezükhöz már valami olyasmi ragadna, ami a végleges és teljes megszégyenüléseket hozná, annak minden következményével.
Olvastad, hogy Hadházy levelet írt a pártvezetőknek, megbeszélésre hívva őket a mandátumok felvételével kapcsolatos kételyei, illetve feltételei okán? A pártok többsége ugyanis már a parlamenti pozíciókat osztogatja, csereberéli egymás között.
Nos, a parlamenti eskütétel lesz az a pillanat, amikor elengedem ezt az ellenzéket, mert nem tölti be a hivatását.
Ez már nem csalódás, ez kiábrándulás.