Olyan arányban kapnak uniós segítséget a tagállamok, amilyen arányban menekültek érkeznek hozzájuk Ukrajnából.
Fotó: RONALDO SCHEMIDT / AFP
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok idén összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére – közölte az uniós tanács kedden az MTI szerint.
Az intézkedés azoknak a tagállamoknak a támogatására irányul, amik fogadják és elszállásolják a háború elől a területükre érkező menekülteket. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek az infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz. A kiegészítő támogatás az Ukrajnából érkezett és befogadott menekültek számától függően áll majd a tagállamok rendelkezésre.
A tanácsi közlemény szerint a határozat módosításokat vezet be a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) forrásaiból nyújtott előfinanszírozás növeléséhez.
Az uniós forrásokból 2022-ben folyósítani tervezett előfinanszírozást 11 százalékról 15 százalékra növelik minden tagállam esetében. Azon tagállamok esetében pedig, amikben az Ukrajnából érkező menekültek száma a háború kezdete utáni első hónap végén meghaladta a lakosság egy százalékát, 11 százalékról 45 százalékra emelkedik az előfinanszírozási arány.
Emellett a jogszabály személyenkénti egységköltséget vezet be, ami egyszerűbbé teszi a források mozgósítását. Ez lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy alapvető támogatást tudjanak nyújtani az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek alapvető szükségleteire. A módosítások célja, hogy csökkentsék a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomást, így a tagállamok jobban tudják kezelni az Ukrajnából érkező menekültek beáramlását.
Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az előfinanszírozás Magyarország esetében nagyságrendileg 300 millió euró, mintegy százmilliárd forint.
Vajon azokat a 10 %-os csúszópénzeket miből állták azok a vállalkozók, akik az újjáépítésben részt vettek, (egy egy munkafázis elnyerésekor ennyit kellet számla nélkül zsebbe adni a munka elosztó korifeusnak)? Egyiknek kiszámoltam, hogy a neki szálán kifizetett pénzből számla nélkül visszaadott összeg járulékát, adóját ÁFÁ-ját, stb ki kell fizetni, tehát nem lehet nyereséges a munkája.