Ezeknél a helyi "erős embereknél" összpontosul sok minden, és a közösség is követheti őket.

A 444 beszélgetett az újabb kétharmad után Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrumának vezetőjével, aki szerint ha nem lenne az orosz-ukrán háború, akkor talán nem lett volna meg a kétharmad sem újra a Fidesznek. 

Egy szociológus szerint a helyi elitet kell megnyernie az ellenzéknek vidéken

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a külképviseletekről visszaérkezett urnákat és urnazáró címkéket ellenőrzi az NVI Alkotmány utcai központjában 2022. április 6-án. 

Fotó, címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd

Senki az égvilágon nem tudta megmondani, hogy a háború és az erre adott kormányzati politika mennyire fogja felülírni a villamoson, a boltban és a közvélemény-kutatásokban tapasztalható, ennél tömegesebb mormogást

- mondta a lapnak, ám mindenkit óva intett attól, hogy a választás után "fekete-fehérnek" lássan a világot. 

Tavaly október-novemberben egy ötezer fős kutatásukban még 51-52 százalékot mértek a Fidesznek, és 48-49 százalékot az ellenzéki összefogásnak, ehhez képest lett aztán a végeredmény 54-34 százalék. 

Feltételezésem szerint sokan, akik nem elégedettek a kormánnyal és az ország vezetőivel, most racionálisan vagy tudattalanul mégis úgy döntöttek, nem érdemes kockáztatni, mert az ördög tudja, mi lesz utána. Őket a nem túl izmos ellenzéki kampány sem győzte meg

- fogalmazott a szociológus, aki szerint az ellenzéki kampány túlságosan forradalmi hangulatú volt. A háborús helyzetben a bűnösök börtönbe vetése, az elmúlt 12 évvel való totális szakítás emlegetése állt szemben a sokak által áhított stabilitás ígéretével-igényével, és az ellenzék azt sem magyarázta el – vélekedett a szociológus –, hogy győzelem esetén mit tenne.

A cikk szerint azt valószínűleg sosem lehet már megtudni, hogy az orosz-ukrán háború mennyiben befolyásolta a választás kimenetelét, de az eredmények szerint a falvakban és a kisvárosokban lehengerlő volt a Fidesz fölénye – de még olyan városokat is meg tudott nyerni, amit 2018 óta ellenzéki bázisnak tekintettek, és Budapesten is erősödni tudott. Az ellenzék alig 50 településen tudott nyerni abból a háromezerből, ahol tízezernél kevesebben szavazhattak – áll a cikkben.

Kovách Imréék háromévente ismételt nagyszabású felméréseket tartanak, melyek új modellben magyarázzák a társadalmi rétegződést, a 444 a magyar népesség felének otthont adó falvakra és kisvárosokra koncentrált most ezen felmérések nyomán.

A lap felemlegeti, hogy miután tavaly március közepén Orbán Viktor egy Kossuth rádiós beszédében azt fejtegette (ekkor zajlott a koronavírus-járvány harmadik hulláma), hogy rosszkedvű az ország, és ezen változtatni kell, pár hónappal később falunapokra és más zenés rendezvények megtartására több milliárdot osztott szét a kormány a vidéki, zömmel kisebb települések között (hárommilliárd forint falunapokra és ötmilliárd forint a Hacacáré elnevezésű zenés rendezvénysorozatra). Minden kistelepülésnek majdnem egymillió forint járt az összetartozás megünneplésére.

"A falunapok állami finanszírozásával olyan rendezvényeket támogattak az egész ország területén, amelyek erősítik a Fidesz beágyazottságát"

- olvasható a 444 cikkében. 

Kovách Imre szerint ezek a rendezvények nem azért,

mert pártrendezvények lennének, vagy politikai agitációról szólnának, hanem mert építik azt a helyi kultúra- és identitáspolitikát, amelynek középpontjában a paraszti világ újrakreálása áll, mondja Kovách. Ezzel falusiak és kisvárosiak tömegei tudnak azonosulni, és sok éve hozzájárul az Orbán-rendszer stabilitásához. Gyökereit a kistelepüléseken élők elégedetlenségében kell keresnünk.

A szociológus véleménye szerint tudatosan, vagy tudattalanul, de az évek során egyre nőtt az elutasítás azon szereppel szemben, amit a magyar kultúrában a "vidékiek" képviselnek, illetve számukra kiosztottak. Egy Kovách Imre által szerkesztett 2007-es kötetben (Vidék- és falukép a változó időben) a 444 cikke szerint az szerepel, hogy 

"a vidéki imázs a kívülálló városiak produktuma. Beavatkozás mindabba, amit a vidék jelent. Befolyásolja a hatalmi döntéseket; a fejlesztési források szétosztását; a vidékiek önazonosítását és önképét; a falvak, mezővárosok és lakóik képviseletét a kultúra legkülönbözőbb területein. Alkalmas eszköze a vidékiek verbális és szimbolikus alárendelésének, ami kifejezi, megerősíti a valós társadalmi alávetettséget – kevesebb eséllyel és gyakorisággal az előnyöket –, és részt vesz azok előállításában."

Kovách szerint pont hogy nem erősíti az alávetettség érzését egy rég nem létező, romantikus paraszti világ megidézése, pont ellenkező hatást válthat ki.

Ha valaki elégedetlen a társadalom által ráruházott szereppel, szívesen találkozik olyasmivel, amire a közössége, a falu, a kisváros vagy az utca büszke lehet. Aki azt gondolja, hogy a társadalom másik része kulturálisan alsóbbrendűként tekint a vidékiekre, megpróbálhatja ellensúlyozni a helyi értékek felfedezésével, leporolásával, újraértelmezésével. Lehet ez bármi: épített örökség, habitus, népviselet, ételek, helyi híres emberek.

Mindez fokozottan jelen van a falunapokon, helyi versenyeken. Nagyon fontos, hogy ezeken többnyire nem szednek belépőjegyet, tehát az elesettebb társadalmi csoportok is megtapasztalhatják a büszkének lenni, a tartozni valahova érzését

- mondta el a lapnak a szociológus, aki szerint okos politikus ilyen, a falut összehozni képes alkalmakkor inkább nem mond politikai beszédet, csak dícséri a helyi értékeket és a helyi embereket, akikben ez elégedettséget okoz és tompíthatja az esetleges érdeksérelem érzését.

Kováchék a felméréseikben a lokális, helyi elitet is kiemelik, mint akiken keresztül juthatnak a helyiek a kulturális értékekhez, és ezen keresztül a társadalomhoz (a helyi elitbe polgármesterek, helyi képviselők, helytörténettel, hagyományőrzéssel foglalkozó civil vezetők, rendezvényszervezők, egyházi emberek, vállalkozók, projektszakértők tartoznak, de más szakmákból is érkezhetnek, számuk olyan pár tízezer ember), és amely egyre erősödik. Ezt a helyi elitet nem szokták nagyon kikezdeni a cikk szerint ,ha valami nem stimmel a vagyonnal, bár a stiklikról tudnak a lakosok.

Ezen helyi elitbe tagjai mára már a Fidesz kliensei közé tartoznak

"mert a fejlesztési pénzeken, uniós projekteken keresztül jutnak forráshoz. Itt nem a baráti vállalkozóknak szétosztott milliárdokról van szó, hanem azokról a helyi vezetőkről, akiknek a projekt biztosít magasabb életszínvonalat és megbecsültséget. A Fidesz elsősorban rajtuk keresztül hatol be a kistelepülések szöveteibe, finomabban és hatékonyabban, mintha csak a médiáját használná"

- olvasható a cikkben.

Kovách szerint ezen emberek kliensek ugyan, "de nem kormányügynökök", és hozzátette, arra számít, hogy az ilyen helyi erők egy idő után egyre nagyobb autonómiát akarnak maguknak, nélkülük pedig nem lehet csinálni semmit sem vidéken. Ha az ellenzék vidéken szeretne erősödni, akkor ehhez a helyi elithez kell megtalálnia az utat a szociológus szerint. Ezt várták a Jobbiktól is, de ezt nem tudta teljesíteni a párt, amely sok szavazóját elvesztette 2018 óta.

A városi felső középosztálynak nem feltétlenül a legszegényebbekkel kellene szolidárisnak lennie, velük úgysem tudnak mit kezdeni. Ehelyett meg kellene találni az utat a vidéki felső egyharmadhoz, őket kellene normális, emberi partnernek tekinteni, és nem azt hangsúlyozni, hogy mennyivel alacsonyabb a kulturális tőkéjük

- magyarázta. 

A cikk szerint az orbáni munkaalapú társadalom-elképzelést is vizsgálva Kováchék arra jutottak, hogy az Orbán-rendszer úgy integrál széles rétegeket (egyre több embernek van munkája, és nemcsak közmunka), hogy közben a társadalmi egyenlőtlenségeket befagyasztja. 

"Éppen ez az integrációs kutatás egyik legfontosabb tanulsága: Magyarországon nem a társadalom szerkezete határozza meg a politikát, hanem fordítva, a politika felülről integrálja a társadalmat. Vagyis nem lehet az emberek jövedelmi helyzetéből, képzettségéből, foglalkozásából egyenesen következtetni politikai szimpátiájukra. Ehelyett érzelmeink, identitásaink meghatározók, amiket jórészt maguk a politikai szereplők alakítanak, például a médián és a falunapokon keresztül"

- olvasható a cikkben, amely szerint az is kideríthető ilyen kutatásokkal ,hogy például a Fideszre szavazók közel 60 százaléka is látja, hogy gondban van az egészségügy és az oktatás.

Forrás: 444.hu

27 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
RonaGyuri
@Shikari: csupán benneteket, pénzért matyarkodó kóklereket utálom! =))
Macskaszem
Az ellenzéknek honnan lenne annyi pénze amivel a vidéki halljakendeket meg tudná venni. És akkor ott van még a több ezer milliárdos osztogatás devizahitelből, amire csak egy lebukástól, elszámoltatástól rettegő hatalommániás gazember képes.
RonaGyuri
@Shikari: buta román bunkó takarodj haza ott mocskolódj! =))
RonaGyuri
@kormanyos63: erre a fajta erős emberekre gondoltál?
RonaGyuri
@Shikari: ami azt illeti ebben igazad van, még akkor is ha persze nem ezt akartad mondani, de mint tudjuk ehhez is buta vagy, s a magyar nyelvvel is komoly gondjaid vannak.
Nos valóban nem leszek sohasem nyomorult, s ha mégis úgy alakulna nem olyan mint te. S egyébként is ha te vagy a magyar - a te tulajdonságaid az elvártak - akkor nem igazán szeretnék annak számítani! =))
ómió
Csak nem efftársi "érzékenyítő kurzusok" jönnek most a "vidéki elit" részére!?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.