90%-on áll Magyarország orosz gáztól való kitettsége

A Magyarországon felhasznált kőolajnál az import aránya 90 százalék körüli, földgáznál ez 80 százalék körül mozog, „amelynek nagy része Oroszországból származik”, ezért az orosz földgázszállítás „különösen nagy jelentőséggel bír”. „Az orosz-ukrán konfliktus, kiváltképpen az ukrán tranzitszállítás várható csökkenése előrevetíti a hagyományos tranzit útvonalak esetleges tartós megváltozását a 2020-as években” – ez nem egy aktuális, Ukrajnáról szóló háborús elemzésben, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által 2020-ban elkészített Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) olvasható.

Fotó: 123RF.com

Az orosz-ukrán konfliktus 2020-ban, a NEKT írásakor még nem azt a háborút jelentette, amit Vlagyimir Putyin 2022 februárjában elindított Ukrajna ellen. Az ITM nem mondta ki egyértelműen 2020-ban, hogy Moszkva nem akar Ukrajnán keresztül gázt szállítani – pedig ez akkorra már nyilvánvaló lehetett a hozzáértők számára, hiszen két irányban, északon és délen is elkerülő vezetékeket építtetett a Kreml. És ezért volt várható a NEKT szerint is az ukrán tranzit csökkenése. Ez azóta be is következett, hiszen ma óriási kerülővel, Szerbia felől kapjuk az orosz gázt a TurkStream nevű, Oroszország és Törökország között a Fekete-tengeren át megépített, illetve részben a meglévő balkáni vezetékekből álló hálózaton.

A NEKT egyik statisztikája rémisztőnek tűnik:

2017-ben például az ország nettó importfüggősége 96 százalékos volt a földgáz esetében,

de az ITM szerint ez egy kivételesen kiugró érték volt. Az EU-n belül számos statisztika kering, hogy melyik ország mennyire függ az orosz olajtól és földgáztól, és az új bolgár miniszterelnök is arról beszélt a napokban, hogy időnként 100 százalékos a kitettségük. Ezért nem mondhatjuk, hogy Magyarország van a legkiszolgáltatottabb helyzetben ilyen szempontból az EU-ban, de az kétségtelen, hogy ezen a negatív ranglistán sajnos előkelő helyett foglalunk el.

A Molhoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint például 2020-ban a földgáz aránya az EU primerenergia-felhasználásából 24,5 százalékot tett ki, míg itthon ugyanez sokkal magasabb volt, és elérte a 33,6 százalékot.

Az azonban már két éve, a NEKT megfogalmazásakor is világosan látszott: Magyarország súlyosan függő viszonyban van az Orbán-kormány szerint is Oroszországtól, elsősorban a földgáz importja miatt. Az olajimport ennél diverzifikáltabb, azaz több forrásból érkezik hozzánk a NEKT szerint. Ám épp március 31-én derült ki, hogy a Molnál több százmillió dolláros beruházás és több év kellene ahhoz, hogy teljesen átálljanak az orosz kőolajról más típusokra. A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj feldolgozására tervezték: más típusút legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni a társaság – közölte a Mol.

A Moszkvától való függőség kialakulása egy majdnem hatvan éve zajló folyamat része, amelyet röviden úgy foglalhatunk össze, hogy a magyar olaj- és gáztermelés fokozatos csökkenése ellenére a hazai ipar és a lakosság energiafelhasználását itthonról egyre kevésbé elérhető energiahordozókra, azaz kőolajra és földgázra állították át. Ez azonban csak a kereslet növekedését magyarázza – a kínálat bővülését az egyre nagyobb szovjet, illetve orosz szénhidrogénforrások felfedezése teremtette meg.

Arról, hogy miképp alakult ki ez a függőség, a 24.hu cikkében olvashat.