Úgy tűnik, mégis gyűjtöttek és elemeztek adatokat az illetékes hazai hatóságok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
Fotó: pixabay.com
A 24.hu által megkérdezett szakértők szerint az erről nyilvánosságra hozott néhány mondatos összefoglalók szakmai szempontból sokat nem mondanak, viszont rendesen, érthetően, a járvány felfutó szakaszában kommunikálva akár életeket is menthettek volna.
Érthetetlen, hogy a kutatásokat összefogó Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig miért tartotta vissza ezeket az eredményeket.
Nem kapott túl nagy nyilvánosságot április elején az a hír, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Emberi erőforrások Minisztériuma (Emmi) megállapodást írt alá arról, hogy együttműködik a Covid-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában.
Itthon gyakorlatilag semmilyen adat nem volt elérhető, a napi adatközlések a lehető legminimálisabb információt adják meg, azt is a lehető legnehezebben kezelhető formában.
Mint a 24.hu fogalmaz, ha csak a vakcinák kérdését nézzük: ez tipikusan az a téma, ahol az ilyen eredmények közlése, mégpedig transzparens és időszerű közlése az oltásokba vetett bizalom megteremtésének alapja.
Én egy óriási kihagyott lehetőséget látok ebben az egészben
– mondta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa.
„Egyrészt ezt a járványhullámok közepén kellett volna kommunikálni, az eredményekkel jó néhány embert meg lehetett volna győzni az oltások hatásosságáról. Másrészt annak sem látom sok értelmét, hogy ezt ilyen formában kiadják, a megfelelő kommunikáció nélkül csak néhányan találják majd meg. Ez az egész összefoglaló valahol a szakmai publikáció és a köztájékoztatás között van félúton. Ez nem jelenti, hogy nem lehetne egy jó kiindulópont, csak ehhez el kell kezdeni érthetően és célzottan kommunikálni a megfelelő helyen.”
Továbbra sem értem, hogy ebből miért kell titkot csinálni, pláne, ha jó kutatásokról van szó, de amit végképp nem értek, hogy miért hónapokkal, negyedévekkel az események után jelennek meg ezek, egy olyan helyzetben, ahol hetek is számítottak volna annak idején
– mondta a 24.hu-nak Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
Címlapkép: pixabay.com
4 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás