Konkrét ügyek is szerepelnek a jogállami mechanizmus megindításáról Magyarországnak küldött levélben, ismerte el a csütörtök délelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely, de nem tudta, hogy nyilvánosságra lehet-e azt hozni, ezért nem árult el róla részleteket. Arra a kérdésre sem tudott válaszolni a miniszter, hogy a levélben szerepel-e a családvédelmi törvény.

Ezeket sorolja fel az uniós jogállamisági mechanizmust elindító levél

Fotó: 123rf.com

A 24.hu megszerezte a levelet, és ez alapján a családvédelmi törvény nem szerepel benne, de az Elios-ügy, a közalapítványok ügye és több másik konkrét eset igen.

A Johannes Hahn biztos által jegyzett, 44 oldalas levél részletesen vezeti le bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot.

Az Európai Bizottság levele szerint rendszerszintű szabályalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből finanszírozta a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Igaz, sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre, leírják, hogy mi történt és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést.

Szerepel a levélben egy másik, szintén lapunkban feltárt ügy is: Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól, és a magyar hatóságok itt is visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget. 

Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát (Gulyás a Kormányinfón jelezte: a kormány vállalja, hogy ezt 15 százalék alá csökkenti), valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta. A levél szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak hazánkban.

Szintén külön fejezetet kaptak a közalapítványok: az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.

A levél ezután jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállami elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Arról, hogy ez hogyan oldhatná meg Magyarország problémáit, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő írt korábban.

Azt is problémaként hozzák fel, hogy a magyar kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve, nincs életben lévő antikorrupciós keretrendszer sem.

Ezek után a levél több tucat kérdést intéz a magyar kormányhoz, az adott ügyek részleteire kérdeznek rá, alapvető és átfogó adatokat kérnek a közbeszerzési és ellenőrzési rendszerekről.

Arról, hogy a magyar kormánynak mennyi ideje van válaszolni ezekre a kérdésrekre, a 24.hu cikkében olvashatnak. 

Forrás: 24.hu

33 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Shikari
Amíg egy konkrét esetet sem képesek bizonyítani, ne beszéljenek jogàllamiságról! Náluk mi a helyzet vajon?
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
csak úgy....
@verőce21: náladnál csak az érveid szánalmasabbak! :)
verőce21
@csak úgy...: Te Kerti Törpének mentél ki a diliház kertjébe...?
verőce21
@csak úgy...: És te mikor nősz fel már óvodás szintre...? Kérvényezhetnéd az áthelyezésedet...! :)
verőce21
@csak úgy...: Neked még a seggbefújós sípoló kiskakas való Gyogyós!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.