Sokáig titkolta a kormányzat a kórházi fertőzési adatokat – lesújtó a kép

2020-ban nemcsak a koronavírus, hanem az úgynevezett kórházi fertőzések is arattak az egészségügyi intézményekben. Bár Kásler Miklós egészségügyért is  felelős miniszter még 2018-ban azt ígérte, hogy jobban odafigyelnek a kórházi fertőzésekre, az adatokat csak bírósági per után tették közzé.

A 444 cikke szerint Kásler Miklós négy éve, nem sokkal a 2018-2022 közötti kormány felállása után azt ígérte meg, hogy kiemelten fognak figyelni a kórházi fertőzésekre. Ehhez képest viszont az alapvető adatokat sem tették közzé, ezt csak egy bírósági per után tették meg. 

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A lap szerint Kásler első intézkedései egyikeként elrendelte egy rendeletben a kórházi fertőzések megelőzését, ettől 30-50 százalékos csökkenést várt. Egy évvel később, 2019-ben arról beszélt, hogy 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy a pénzből a kézfertőtlenítést újítsák meg vagy a levegő szennyezettségét csökkentsék.

A 444 szerint ha a koronavírust nem számoljuk, akkor 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, ez a szám 2019-ben 137, míg 2018-ban 131 volt. A covidot nem számítva 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, míg korábban ez a szám 2200 körül volt. Viszont csak ezeket az adatokat nézni félrevezető, mert a koronavírus-járvány elsp évében csökkent az ellátási napok és a betegek száma is, mivel a kórházi ágyakat felszabadították a COVID-betegeknek, és a halasztható műtéti eljárásokat felfüggesztették. 

"2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve. Hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya. Ugyanez történt a véráramfertőzéseknél, mindössze öt év leforgása alatt"

- olvasható a cikkben, amely szerint 2020-ban 1959-en haltak meg azok közül, akik kórházakban kaptak el valamilyen fertőzést (beleértve a koronavírust is). 

A 2019-es és 2020-as kórházi fertőzési adatokat csak idén áprilisban ismerhette meg a 444, miután a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) kiperelte ezeket a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. Az eredeti szabályok értelmében az előző évi adatokat mindig a következő év júniusáig kellene közzéteni, ezt előbb novemberre módosították, majd végül ezt sem tartották be – állítja a 444. 

Emiatt a 2018-2022 közötti kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, hogy mi történik a kórházi fertőzésekkel. 

"A két évi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán, ahol 2016-ig visszamenőleg találunk hasonló jelentéseket. Az általunk megkérdezett orvosok szerint szakértőknek is hetekbe telne érthetővé tenni a részleteket, és alapos következtetéseket levonni belőlük"

- olvasható a cikkben. 

A 444 szerint a mélyreható elemzéshez ismerni kellene intézményi szintre lebontva a statisztikákat, mert ezekből lehetne kiolvasni, hogy egyes helyeken mennyire sikeresen védekeztek a fertőzések ellen, a jobban teljesítő kórházak milyen eljárást alkalmaztak, valósak-e a közzétett adatok, stb. (Angliában nyilvánosak ezek az adatok, a betegek ezek alapján választanak kórházat, egy esetleges fertőzés után pedig a vizsgálat mindig alapos – emiatt a kórházak is érdekeltek a fertőzés nullára leszorításában). 

Még 2016-ban egy konferencián az akkor még Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy munkatársa arról beszélt, hogy megfelelő megelőzéssel felére-harmadára lehetne itthon is csökkenteni a fertőzéseket. Ő akkor a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot említette meg. Ezen a konferencián a gyulai kórház infektológusa arról beszélt, áluk azért jobbak a mutatók, mert megtantították az orvosokat a megfelelő kézmosásra, javítottak a fertőzöttek elkülönítésén, és egy korábbi projekt miatt többet költhettek vérvizsgálatokra (ami miatt megfelelő antibiotikumot tudtak adni a fertőzésekre). 

A 444 cikke szerint leginkább pénzkérdés a kórházi fertőzések visszaszorítása, mert az kell ahhoz, hogy színvonalasabb legyen a mikrobiológiai szűrés, legyen minden ágy mellett kézfertőtlenítő, stb. 

A lap szerint 2020-ban 321 ápolt kapott el kórházi fertőzést, közülük 202-en haltak meg, ami közel 50 százalékos arányt jelent – ellentétben a korábbi években mért 12-16 százalékokkal. 

"Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben közvetlenül a fertőzés vezetett halálhoz. Az ilyeneket külön jelenteni kell, ezért tudjuk például, hogy a „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). Sok múlik persze az adminisztráción, bizonyára vannak kórházak, ahol pontosabb a kimutatás, és van, ahol kevésbé. Ez a szempont nem jelenik meg a szövegben"

- áll a cikkben, amely szerint a koronavírus csak rontott a helyzeten, ami alaposan megterhelte az ápolószemélyzetek dolgát (egyszerre 6-8 beteg is juthatott egy intenzíves ápolóra, holott a biztonságos ellátáshoz ennek a számnak nem nagyon szabadna 2 fölé mennie), emiatt lehetett olyan, hogy elmaradhatott a kesztyűcsere, és átvihették egyik betegről a másikra a kórokozókat. A rengeteg COVID-beteg miatt kialakuló zsúfoltság sem segített a helyzeten.

Emiatt a kórházi fertőzések (nem a koronavírus) 2020-ban is az intenzív osztályokon, azon belül a covid-intenzívekről indult ki. A "szuperbaktériumok" is 2020 decemberében, a második hullám csúcsán taroltak a leginkább, harmadrészben covidos betegeket érintve - állítja a 444.

A lap szerint a nyilvánosságra hozott dokumentumokból az is kiderült, hogy 2020-ban 9847-en kapták el a kórházakban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része a krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, őszi hullám idején. Korábbi adatok szerint az első hullámban minden negyedik magyar fertőzött a kórházakban kapta el a vírust. 

"2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis – bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést – feltehetően más betegség okozta a halálukat"

- áll a cikkben.