Szijjártó szerint az Európai Bizottságnak az orosz olajembargó esetén garantálnia kell, hogy "az nem okoz kárt a magyar embereknek"

A magyar külügyminiszter úgy látja, még nem érkezett az Európai Bizottságtól olyan ajánlat, amiből kiderülne, hogyan kompenzálnák Magyarországot, ha életbe léptetik az orosz kőolaj elleni embargót.

A magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a háború kitörése semmilyen módon nem a magyar emberek hibája, tehát amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága.

A tárcavezető aláhúzta, amennyiben most elfogadnának egy olajembargóról szóló javaslatot, akkor lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat.

Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármifajta megállapodás – emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene.

Szijjártó Péter közölte, egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra.

Az első ilyen, hogy a magyarországi kőolaj-finomítót technológiailag teljesen át kellene alakítani 500-550 millió euróból, másrészt további 200 millió eurós költséggel növelni kellene a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását – mondta a miniszter.

Kiemelte, amennyiben nem Oroszországból származó kőolajat vásárolna Magyarország, akkor 55-60 százalékkal emelkednének a magyarországi üzemanyagárak, ennek kiküszöbölésére pedig olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15-18 milliárd euróba kerülne és szakértők szerint 5 év alatt lenne kivitelezhető.

Szijjártó Péter felidézte azt is, az Európai Unió tagjai pár hónapja Párizsban úgy állapodtak meg az egyoldalú oroszországi energiafüggés feloldásáról, hogy ezen folyamat közben figyelembe veszik minden tagország speciális helyzetét.

A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kőolajellátás 65 százaléka származik Oroszországból, egy olajembargó ezért "egy magyar gazdaságra ledobott atombombaként éreztetné a hatását".

Szijjártó Péter elmondta, a következő időszakban biztosan lesznek komoly kihívások a globális energiaellátásban, a magyar külpolitikának ezért az egyik legfontosabb feladata lesz a magyar energiaellátás biztonságának garantálása.