Orbán: "Mit keresünk az Európai Unióban?"

Az EU-t is bírálta hétfői, beiktatása után tartott beszédében Orbán Viktor.

Novák Katalin köztársasági elnök gratulál Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormányfő eskütételét követően az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án. MTI/Máthé Zoltán

A miniszterelnök parlamenti előadásában úgy fogalmazott, 

Brüsszel ma a tagállamok, így Magyarország szuverenitásának visszaszorítására törekszik és a nemzetek Európája helyett egy új európai birodalmat, az Európai Egyesült Államokat igyekszik felépíteni.

Emellett – folytatta – a kulturális távolság, már-már elidegenedés egyre nő Európa nyugati fele és Magyarország között. Szerinte ez azért van így, mert míg Magyarország hisz Európa keresztény civilizációs alapjaiban, a nemzetállamokban, Brüsszelben ezt már feladták.

Nekünk fontos, hogy rajtunk legyen "a Jóisten áldása", hogy legyen hazánk, amit szerethetünk, és amire büszkék lehetünk, hogy fenntartsuk az ezeréves magyar élet folyamatosságát, a létezés magyar minőségét a Kárpát-medencében, nekünk fontos, hogy úgy halhassunk meg, hogy tudjuk, gyerekeinknek és unokáinknak van hazája, van mit folytatniuk és megőrizniük – mondta.

Hozzátette: ez a legnagyobb dolog, amit egy magyar ember a gyerekeinek adhat, és ez "számunkra megelőz minden közös európai értékről és egyre szorosabb integrációról szóló zavaros beszédet és politikát".

Mit keresünk az Európai Unióban?

- tette fel a kérdést a kormányfő, amelyre azt felelte: "az álmainkat", a szabad és egyenlő nemzetek közösségét. ", A hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját", a szellem csúcsait ostromló Európát.

Nem ezért vagyunk EU-tagok

Úgy fogalmazott: nem azért vagyunk tagok, mert az unió olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne, mert egy ilyen Európa adja a legtöbb esélyt egy független és szabad Magyarország számára.

Megerősítette, hogy a következő évtizedben Magyarországot az unióban látják, amint elszántan harcol a jogiért és szövetségeseket keres az unió megújításához. Azt is, hogy a háborús kihívásokkal a NATO- és uniós tag Magyarország néz szembe, de ez nem válasz az évtized kihívásira, azt ugyanis csak egy nemzeti alapon álló sikeres gazdaságpolitika teremtheti meg.

Az eredményekről szólva

a nagy előretörés évtizedének nevezte a 2010 és 2020 közötti időszakot.

Sorolta azokat a gazdasági eredményeket, amelyekben az ország dobogós volt az unióban, a többi között a munkahelyek számának növelésében, a beruházások vagy a minimálbér növelésében vagy az adócsökkentésben. Rámutatott arra is, hogy fejlettségben Görögországot és Portugáliát is megelőzzük.

Szólt a nehézségekről is, a gazdasági válságról, a migrációról, a világjárványról. De beszámolt arról is, hogy a járvány enyhülésével éles verseny alakult ki az országok között, hol nyissanak újra a bezárt gyárak. Magyarország ebben a versenyben a győztesek közé került – hangoztatta.

Ez szerinte esélyt ad arra is, hogy az előttünk álló európai válságban ne csökkenjen, hanem nőjön az ország gazdasága.

Válságkorszak jöhet

Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború okán több stratégiai döntés is felértékelődött, a többi közt a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséé, amely pótolhatja a lerombolt ukrajnai szállítási útvonalakat, vagy a déli gázvezetéké, amely az Ukrajnán át haladó gázvezetékeket helyettesítheti.

Bekövetkezhet az energiaellátás válságkorszaka is – hangsúlyozta –, amelyben azok lesznek biztonságban, akik maguk állítják elő energiaszükségletük fedezetét. Ezt teszik majd lehetővé az új paksi blokkok és a napenergia-beruházások, amelyeket a miniszterelnök nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságúnak nevezett.

Az ország termékeinek háromnegyedét Európába adja el, de a legmodernebb beruházások a Távol-Keletről érkeznek. Ez a két lábon állás teszi válságállóvá a magyar gazdaságot – folytatta –, ahogy felkészültünk az autóipar forradalmi megújulására is, és hamarosan jelentős akkumulátor-exportőrökké válik az ország, de Magyarország élelmiszerből is kétszer annyit állít elő, mint a szükséglete – sorolta.

Megvéd nekünk mindent

Azt mondta: az előttünk álló évtizedben az alacsony adók, a fizikai biztonság, a fejlett közúti és vasúti útvonalak, valamint a politikai stabilitás lesznek a fő érvek a beruházásokért folytatott versenyben, amelyekben az ország jól áll – emelte ki –, így a gazdasági stratégia továbbra is a beruházások magas szintjére épít.

Kijelentette: nehéz körülmények közepette is vállalja, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra.

A kormányfő hangsúlyozta: a most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.

"Megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, megvédjük a családtámogatásokat, vállalom, hogy megvédjük a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést is"

- hangsúlyozta.