A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A nyers adat szerint 8,2, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 8 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévben – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. 2021 utolsó negyedévéhez képest pedig 2,1 százalékos a növekedés. Ez akár éves, akár negyedéves alapon nézzük, a 2021. második negyedévi óta a legnagyobb növekedés – írja a HVG.hu.
Fotó: 123RF.com
Részletes adatokat később ad majd csak ki a KSH, annyit viszont közöltek már most, hogy a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős – írták.
Abban teljes volt az egyetértés a mostani adatközlés előtt, hogy hacsak valami nagy meglepetés nem történik az év hátralévő részében, 2022-nek az első negyedéve lehet a legerősebb. A 2021-ről áthúzódó hatások önmagukban is erősek, ráadásul az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásai március végéig még nem jelentek meg annyira durván, mint amennyire később megérezhetjük őket.
A mostani adatoknál az összehasonlítási alap a 2021. január-márciusi időszak. Ahhoz képest, hogy csak egy éve volt ez, annyi minden történt azóta – például véget értek a járványhoz kapcsolódó utolsó korlátozások is, a kormány ezermilliárdokat szórt ki a kampányban, és kitört a szomszédban egy háború –, hogy már felidézni sem egyszerű egyből, milyen is volt az akkori gazdasági környezet. Érdemes erre röviden kitérni:
2021 első negyedéve a szolgáltató szektor számára még rémes volt, az éttermek például végig zárva tartottak, a szállodák csak üzleti célból érkező vendégeket fogadhattak,
a kereskedelem nagyrészt működött, 2021. március 8-a után volt egy olyan részleges boltzár, amelyben a nagyobb forgalmat biztosítók (élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, benzinkutak, drogériák) nyitva maradhattak,
az autógyárakban volt egy rövidebb leállás a globális félvezetőhiány miatt, de ezt leszámítva az ország nagy gyárai rendesen működtek.
Az év eleje a magyar gazdaságban nagyrészt arról szólt, hogy egyre durvább az infláció, az pedig egyértelmű, hogy ezt érezzük meg azonnal, GDP-t nem veszünk a boltban, hogy megegyük. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy egyébként növekedés van. Legfeljebb azt jelzi nagyon látványosan, hogy önmagában a GDP-mutató nem árul el mindent egy gazdaság működéséről.
A kiskereskedelmi forgalom is nagyot nőtt. Januárban 4,1, februárban már 9,8, márciusban pedig 16,2 százalékkal több pénzért vásároltak az emberek, mint egy éve. Itt a növekedés egyik legfontosabb oka a benzinvásárlások óriási megugrása: januárban 10,7, februárban 19, márciusban pedig 51,4 százalékkal nőtt a kutakon elköltött összeg az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adatot egyértelműen a hónap közepi, pánikvásárlásokat idéző roham húzta fel ennyire, külföldről is sokan játnak át tankolni, mióta más országok üzemanyagárai jócskán elléptek a 480 forinton rögzített magyar áraktól. És persze az infláció már önmagában is elég arra, hogy valamelyest megnövelje a forgalmi számot – az ár maximálása ellenére sokkal drágább a benzin, mint tavaly ilyenkor volt, tehát ugyanannyi tankolás több, mint 10 százalékkal több kiadásként jelenik meg a statisztikában.
Legalább ennyire fontos az, hogy a kormány a kampányban több ezer milliárd forintot osztogatott szét és a fizetések is nőttek, ennek egy részéből pedig az emberek vásárolni kezdtek. Hogy a megnőtt forgalomból ez mennyit magyaráz, azt azért nehéz számszerűsíteni, mert a nem ételt áruló boltok közül sokra vonatkozott a tavaly márciusi boltzár. Mindenesetre ez a két ok és az infláció együtt azt hozták, hogy márciusban 29,7, első negyedéves átlagban 16,9 százalékkal nőtt a nem ételt áruló boltok forgalma. Az élelmiszerüzleteké viszont – amelyek tavaly végig nyitva tarthattak – az egész negyedévben csak 1,1 százalékkal nőtt, ami ilyen drágulás mellett azt jelenti, hogy az emberek kevesebb ételt vásároltak több pénzért.
A turizmus, az autógyártás, illetve egyéb ipari szereplők helyzetésről a HVG.hu cikkében olvashat bővebben.
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Van egy nép, mi vígan teng jó vezérük révén
Egy párhuzamos valóságban, Európa szélén
Úgy nyílnak a stadionok, mint vadvirág a réten,
Tanár, mentős, ápolónő együtt halnak éhen
Szélmalmokkal harcolunk, “Vesszen az EU-s kvóta!”,
Bár a pénzük nélkül egy lámpavas sem épült húsz év óta
Nyálfröcsögve uszítunk, mert kell az ellenségkép
Szétosztjuk a strómanoknak míg retteg a jónép
www.youtube.com/watch?v=pNhYdXhEWnc
Tavaly szeptembertől lódult meg a fogyasztói árindex, az MNB hivatalos jelentése szerint. Hol volt akkor még a háború???Kár ezzel takarózni, és mindent arra fogni a marháknak!
www.mnb.hu/letoltes/alapmutatok-hu.xlsx
uploads.disquscdn.com/images/edfd72413e744aeb73e70728bea1d516fcb8523c84f07250a2b3270fc7c2b2b9.png?w=800&h=840
Bértapsolókat keresnek a Lendvay utcában közpénzért siessél!
scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/278472763_2064195267118530_1462608825243996301_n.jpg?_nc_cat=108&ccb=1-6&_nc_sid=730e14&_nc_ohc=VVRxOlARYTwAX_OuPDh&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=00_AT-2qvMDUEQ_Vs5fMd7Ad3JH9__tjn1gYB1f4w6LZ_BG7A&oe=62888E08
Irány kunyerálni Büsszelbe így váktat az észnélküli lovas. Lófarhát ÁFA? Neki ez a pozivió a megfelelő, mert a ló farszelén szipózva töltődhet fel harcászkodásaira!
scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/277350051_3064996130424733_2555117484877932214_n.jpg?_nc_cat=107&ccb=1-6&_nc_sid=8bfeb9&_nc_ohc=gRODt7qHeDoAX-l7Udo&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=00_AT9FG4QfwwvaZJEaYlOB52qmikumGcEFeGnFHykFbMLDKQ&oe=6288A74A
Új hozzászólás