Az infektológus főorvos ugyanakkor megnyugtatott mindenkit, hogy ha valaki egy fertőzött mellett utazik, akkor úgy "tuti" nem lehet elkapni.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa aggódik a majomhimlő miatt, erről a Mandinernek beszélt, amit az Index szemlézett.
Szlávik János infektológus főorvos 2020. március 4-én egy rendkívüli sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalomból hívtak össze, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon is.
Fotó, címlapkép: MTI/Kovács Attila
Szlávik szerint a majomhimlős betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a vírust, és ez aggasztó. A Nyugat- és Közép-Afrikában jelenlévő betegség május elején jelent meg Európában egy olyan betegnél, aki Nigériából érkezett vissza nem sokkal korábban. Azóta viszont a betegség elkezdett terjedni Európában, vasárnap már Bécsben is találtak olyan pácienst, aki elkapta a fertőzést.
Szlávik hozzátette, a majomhimlőt a 2000-es években többször is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba, a betegek a lappangási fázisban utaztak haza, de másnak nem adták át a fertőzést hazaérkezésük után.
Jelenleg viszont csak egy páciensről lehet biztosan tudni, hogy járt Afrikában, emiatt a tudósok attól tartanak, hogy a vírus mutálódhatott, és ennek következményeként gyorsabban terjedhet az emberek között. A főorvos szerint azt sem lehet kizárni, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál.
Arra egyelőre kicsi az esély, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt eredményezzen, de Szlávik szerint nem árt figyelni a vírusra, mert a portugáloknál és a spanyoloknál még mindig nem tudják hogy melyik páciens vihette be az országba a vírust.
Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintettet is találtak, aki nem az
– emelte ki az infektológus főorvos.
Szlávik János a lapnak elmondta, a majomhimlő is hosszú, akár 21 napos lappangási fázis után jelentkezik, a tünetei (láz, izomfájdalom, fejfájás, hátfájás, kimerültség) mellett a nyirokcsomó is beduzzad (ez különbség a feketehimlőhöz képest), és bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd testszerte. A kiütések hólyaggá válnak, amelyek elgennyesednek és kifakadnak.
Bár riasztóak a tnetek, a nyugat-afrikai majomhimlő halálozási rátája alacsony, százbl egy eset, míg a kongói majomhimlőjé egy a tízhez.
Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású
- mondta e la lapnak Szlávik, aki szerint a vírus vélhetően apró sebeken keresztül terjed nedvekkel, nyálkahártya-érintkezéssel, vagyis szoros kontaktus kell a vírus továbbadásához.
Ha valaki utazik egy fertőzött mellett, úgy tuti nem lehet elkapni
- magyarázta a főorvos, és hozzátette, a betegség még nem jelent meg Magyarországon.
Arra is kitért, hogy a vírus főként homoszexuálisok között terjed, így elképzelhető, hogy szexuális úton is tovább lehet adni, ám ezt még be kell bizonyítaniuk a kutatóknak, de már folynak az ezzel kapcsolatos kutatások.
Ha gyanús kiütéseket észlelnek valakin, akkor a bőrgyógyászoknak számolniuk kell azzal ,hogy akár ez a betegség lehet a háttérben. Ha felmerül a majomhimlő gyanúja, akkor az érintettet azonnal izolálni kell az otthonában, vagy a kórházban.
Az Afrikába utazóknak Szlávik János azt tanácsolta, hogy ne simogassanak meg ott kisállatokat, mert a fertőzést legtöbbször tőlük lehet elkapni.
A cikk szerint szombatig bezárólag 14 országban mutatták ki a majomhimlő jelenlétét, vasárnap pedig Ausztriában, Görögországban és Norvégiábnan is találtak olyan pácienst, akit ez a betegség fertőzhetett meg.
Vasárnap estig az osztrák betegnél meg is erősítették a majomhimlőt, a másik két országnál egyelőre a tünetek alapján valószínűsítik a betegséget. A betegésg ellen a feltételezések szerint jó védelmet nyújthat a feketehimlő elleni vakcina, ám ha a majomhimlő gyors terjedésbe kezd, akkor szükséges lehet akár új vakcina kifejlesztése is.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás