Mi lesz a KATA-val?

Az elmúlt hetekben ismét a figyelem középpontjába került a KATA adónem.

Varga Mihály pénzügyminiszter két hete a parlamenti meghallgatásán jelezte, hogy a KATA-kérdését meg fogja vizsgálni a kormány, mert a 450 ezres létszám torz szám, nem lehet ennyi valós KATA-adózó.

Fotó: 123RF.com

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a múlt héten a Kormányinfón mondta azt, hogy egyelőre csak szándék van, de mindenképpen az a cél, hogy a KATÁ-val kapcsolatos visszaélések megszűnjenek. A cél az, hogy a kisvállalkozások továbbra is kedvezően adózzanak – sőt, ott még a jelenleginél is kedvezőbb adószabályok jöhetnek a tervek szerint. Ennél több konkrétumot nem említett Gulyás Gergely, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke viszont annál inkább mondott új részleteket egy napokban megjelent lapinterjúban, és szempontokat is megemlített:

-fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak,

-a rejtett foglalkoztatást vissza kell szorítani,

-ideje valorizálni az adószintet, mert 2013 óta az inflációt sem követte le,

-az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont – ameddig jelenleg fennáll a kedvezményes adózás – 18 milliós szintre emelhetik, de

-cserébe az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet.

Kocziha Andrea, a Moore Hungary Tax Advisory Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu érdeklődésére kifejtette, hogy a KATA adónem felülvizsgálata azért kerül elő rendszeresen, mert a tapasztalatok alapján több olyan terület is volt/van, ahol nem az eredeti céljának megfelelően használták az adónemet, hanem például munkaviszony kiváltására, ebből adódóan már évek óta napirenden van az adónem felülvizsgálata alapvetően a visszaélések kiszűrése érdekében.

A szakember emlékeztetett arra, hogy már a 2021-ben bevezetett "büntetőadó" – a 3 millió forint feletti KATÁ-s kifizetésekre – is ezt a célt szolgálta és ennek újabb eszköze lehet az adónem további módosítása vagy más formában történő megtartása.

Kocziha Andrea felvetésünkre arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugellátás és az egyéb egészségbiztosítási szolgáltatások értékének a rendezését is szolgálhatja a KATA átalakítása az ilyen adózást választók esetében, hiszen a befizetett adó utáni ellátási alap (például táppénz, nyugdíj) alig haladja meg a minimálbér felét.

Ennek következtében félő, hogy a KATÁ-sok alig 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnának, ha a továbbiakban a KATA adó emelésére nem kerülne sor

- hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Az átalakításban gondolkodó adóügyi kormányzat szem előtt tartja mindenképp, hogy az adónemet igénybe vevő közel félmilllió "kis adózó" többsége jogszerűen alkalmazza a KATÁ-t és számukra valóban nagy könnyebbséget jelent egy több adónemet kiváltó tételes adó fizetése, mind az adóteher nagyságát illetően, mind pedig adminisztrációs szempontból. A tanácsadó ennek kapcsán példaként megemlítette, hogy nem kell havi járulékbevallásokkal bajlódni, csupán évi egy bevallás beadására kell figyelni. Szerinte olyan megoldást kell találni, ami a kisadózók számára továbbra is hasonlóan kedvező adózási környezetet biztosít, megteremtve a társadalombiztosítási szolgáltatások minimálbér emelkedésével arányos emelését, ugyanakkor kizárja az adónem visszaélésszerű alkalmazását/alkalmazhatóságát. Mindeközben nem büntetőleg hat a jogkövető adózókra.

Arról, hogy kinek jó a KATA és hogy a szakértő szerint miért lenne valóban helyes emelni az utána járó adó mértékét, a Portfolio.hu cikkében olvashatnak.