Kamu az orbáni extraprofit-adó, a NER-közeli cégek kimaradnak belőle

A GKI Gazdaságkutató Zrt. különös ellentmondásokra mutat rá a kormány által kivetett extraprofit-adó kapcsán. 

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mint ismert, az Orbán-kormány június elején bevezette az úgynevezett extraprofit-adót, melynek lényege, hogy plusz adót vetnek ki egyes ágazatokra – kifejezetten azokra, amelyek (szerintük) az áremelkedések miatt számottevő többletnyereséget termelnek. A GKI azonban most rámutatott, hogy ez a szerkezet nem igazán van tekintettel a költségszerkezetre és néhány kiváltságos céget a kormány „ki is mentett” alóla. 

A kormány tehát azt állítja, hogy az extrán nyereséges cégeket adóztatja, pedig egyáltalán nem a profitból vonják le az adót,

hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatják. Azaz: nincsenek tekintettel a költségszerkezetre – magyarázza a nepszava.hu. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten hogyan alakultak a profitok.

Az árbevételarányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek el, azonban a legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el!

Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból.

A nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4 százalék), a cementgyártás (41,8 százalék), a gyógyszergyártás (40,7 százalék), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és a jogi tevékenység (33,1 százalék) tartozik ide. De kimagasló a kavics-, homok- és agyagbányászat (27,4 százalék) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék).

Az eszközarányos adózott eredmény vizsgálva szakágazati átlag 3,6 százalék Az élen 37 százalékos aránnyal az út és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszerkiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9 százalék), amely szakágazat az első, az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első Telekom tevékenység a 29. helyen.

Ebből világosan látszik, hogy a kiválasztott („büntetett”) szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek.

Az építőipar, az építőanyagipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többlet adóztatásuk mégsem merült fel. De akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni (például a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel arányos nyeresége 15,4 százalék.

Egy másik ellentmondás, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a profitokra kivetett adókulcs. A kormány mégis „extraprofitokat” akar adóztatni.

A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd forint adózott eredményt értek el és 526 milliárd Ft nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP közel 5 százalékkal csökkent. GKI kutatói szerint a a társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a kormány jelentős összegekkel járult hozzá.