Meglátjuk, melyik vállalat lépi majd meg.
A mindennapokban tapasztalhatjuk, hogy egyre nehezebb a helyzet: nőnek a fogyasztói árak, az infláció történelmi mélypontba taszította a forintot, ezek mellett ráadásul munkaerőhiány is jelen van. Mindezek miatt magasabb a bérdinamika országos szinten. Ha pedig a vállalatok bírni akarják a versenyt és meg akarják tartani az alkalmazottaikat, muszáj lesz fizetést emelniük.
Ezt Suppan Gergely, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Bankholding vezető elemzője is megerősítette:
Az erősödő infláció és az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac hatására a várakozásoknál magasabb lehet az idén a bérnövekedés üteme.
Szerinte a mindenkori minimálbér-emelés nagyságától függetlenül is van olyan erős a verseny a munkaerőért a régióban, hogy a 10 százalék körüli dinamika fennmaradjon a következő években is – írja a hrportál.hu.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, április adatai szerint a bruttó és a nettó bérek a várakozásokat felülmúlva 15,2 százalékkal növekedtek, ami továbbra is erőteljes dinamikára utal. Bár az előző két hónap után ez némileg lassabb ütem, ugyanakkor az év eleji adatok adatokat torzítja, hogy előbb a fegyverpénz kifizetése okozott egy kisebb bérrobbanást, majd márciusban rengeteg bónuszt utaltak a cégek a munkavállalóknak, ezért sokkal többet mondanak a valós folyamatokról a rendszeres keresetek, amelyek ezúttal „mindössze” 14,1 százalékkal bővültek a márciusi 15,5 százalék után.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, hogy az idén a 13-14 százalékos átlagos bérnövekedést tart reálisnak.
Szerinte nem is az a probléma, hogy a vállalatok részéről ne lenne meg a fogadókészség az esetleges évközi emelésre, sokkal inkább az egyes piacokon érezhető bizonytalanság nyomja rá a bélyegét ezekre az egyeztetésekre.
Suppan Gergely biztosra veszi, hogy ez az ütem kitart az idén, sőt,
várakozásaik szerint a nemzetgazdasági átlag egyre inkább a 16 százalékhoz közelíthet, és akár még magasabb is lehet.
Úgy számolt, hogy 6 százalékos reál-GDP-vel és 10 százalék körüli vagy még magasabb inflációval könnyen 16–20 százalék között nőhet a nominális GDP, ami azt jelenti, hogy akár ennyivel is bővülhetnének a bruttó bérek.
Persze jogosan adódik a kérdés, hogy mindebből mennyi marad, amikor a drágulás rég nem látott mértéket ölt.
...de a nyugdíjfolyósító(pm) mennyit ad az öregségi nyugdíra?