A Müller Cecília országos tisztifőorvos alá tartozó hivatal még a másodfokú ítélet után sem kapkodta el a kért adatok kiadását, egy rendőrségi büntetőfeljelentés kellett ahhoz, hogy valaki rátenyereljen a Küldés gombra.
A 444 cikke szerint pereskedés és büntetőfeljelentés kellett ahhoz, hogy a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) meg tudjon szerezni a koronavírusjárvánnyal kapcsolatos adatokat a nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).
Müller Cecília országos tisztifőorvos a vízfogyasztást népszerűsítő Happy hét kampány rendezvényén a Millenáris Széllkapu parkjában 2022. május 20-án.
Fotó, címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt
A civil szervezet még a járvány második és harmadik hullámának egy-egy szakaszáról kért fertőzöttségi, halálozási és oltási statisztikákat olyan részletességgel, amit az NNK magától sosen hozott volna nyilvánosságra. A TASZ 2020. november 4-16., majd 2021. november 8-tól december 23-ig minden nap kikérte ugyanazokat a számokat az NNK-tól, mindig az előző napra vonatkozóan.
A cikk szerint a Müller Cecília országos tisztifőorvos alá tartozó NNK a többi állami szervhez hasonlóan nem sietett a válaszadással: az első évben 15 napnyi várakozás után közölték, hogy a kért adatok egy részét vissza lehet keresni a kormányzati oldalon, a többi pedig nincs meg olyan formában, ahogy azt a civilek kérik. A TASZ eztán ment bíróságra az ügyben, ahol az NNK (képviselője) a cikk szerint a következőkkel érvelt:
- "a TASZ „rosszhiszeműen járt el”, amikor naponta küldött egy emailt a hivatalnak,
- ez „jelentős munkaterhet” jelentett számukra,
- a kért adatok csak „ömlesztve” vannak meg,
- az NNK-nak nem feladata, hogy „amúgy is jelentős munkaterhe” mellett a kért bontásban állítsa össze a TASZ „tudományos céljait szolgáló, nagy mennyiségű adatokat”,
- a TASZ „kérdésfeltevései szakmailag indokolatlanok, észszerűtlenek”,
- az adatok egy részét akár a megyei kormányhivataloktól is elkérhették volna."
A bíróság viszont úgy látta, elvárható lett volna az NNK-tól, hogy a kért bontásban rendszerezze a meglévő adatokat, mivel ez még nem jelentette új adat előállítását, ami viszont tényleg nem lenne a szervezet feladata. Az ítélet ugyanakkor kimondta, hogy a TASZ kérése nem volt visszaélésszerű vagy indokolatlan, mert a járványhelyzet alakulását akarták vizsgálni.
Az ügyben tavaly októberben született meg a másodfokú ítélet, majdnem egy évvel azután, hogy a TASZ az első adatkérését benyújtotta, ám az NNK továbbra sem akarta kiadni az adatokat. Ez végül csak idén áprilisban történt meg (ekkor a 2020-as adatokat küldték meg), azután, hogy a TASZ a rendőrségen büntetőfeljelentés tett. A 2021-es adatok május végén érkeztek be a hivataltól.
"Az NNK-nál ragaszkodnak hozzá, hogy bizonyos adatokkal nem rendelkeznek, de a TASZ szerint a perben egyszer sem hivatkoztak erre, ezért is döntött úgy a bíróság, hogy ki kell adni őket. A TASZ-nál abban bíznak, hogy a nyomozás ezt a kérdést is tisztázza. Ide tartoznak többek közt a járási és kerületi fertőzésszámok.
A kiadott adatokból megtudhatjuk például, hogy 2021 karácsonyáig, vagyis a negyedik hullám végéig lakosságarányosan Nógrád megyében halt meg a legtöbb fertőzött, és Pest megyében a legkevesebb. (A halálozást alapesetben nem teszik közzé területi bontásban. Korábban a K-Monitornak sikerült megszereznie ezeket települési szinten, de csak 2021 szeptemberéig.)"
- olvasható a cikkben. A bővebb táblázatokat ezen a linken, a 444 járványoldalát pedig ezen a linken lehet megtalálni.
13 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás