Nagy Márton szerint nem az inflációtól kell félni – Nagyobb veszély is leselkedik ránk

Felkészül: a recesszió.

MTI/Soós Lajos

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Matthias Corvinus Collegium hallgatóinak tartott előadásban nem festett biztató képek a gazdaság jövőjéről.

Az infláció, az ezt tetéző szankciók olyan helyzetet állítottak elő, hogy a világ fejlett államai mesterséges recesszióba tolják magukat, és ettől a magyar gazdaság sem tudja teljesen függetleníteni magát

– mondta Nagy a napi.hu szemléje szerint. Hozzátette:

A recessziótól, és nem az inflációtól kell félni

– vélekedett a rövidtávú kilátásokról.

Mivel már eleve volt egy inflációs tényező, amit most tetéz a háború az energetikai és gabonaárakon keresztül, és a szankciók is huzamosabb ideig gondot okoznak, Nagy teljesen biztos abban, hogy 2023-ra recesszióba kerül a fejlett világ gazdasága.

De már látszanak a politikai kockázatok is, lévén Magyarország elutasítja az infláció kezelésnek azt a módját, hogy a kereslet megnyirbálásával fogja vissza a kötést, az importált inflációval szemben viszont kevés mozgástere van.

Recesszió és recesszió között is van különbség

– mondta Nagy. 

Szerinte az EU-ban a háború és a szankciók állandó sokkokat okoznak. Az Európai Központi Bank közben érdekes politikát követ, hűteni igyekszik az inflációs várakozásokat, miközben nem, vagy alig emel kamatot, próbálva egyensúlyozni az eurozónán belüli gazdasági eltérések között.

Nagy úgy vélekedett, hogy az lenne a legolcsóbb megfejtés, „tök jó lenne” ha holnap véget érne a háború. A drága módja a a válságkezelésnek épp a mesterséges recesszió, és „sajnos ebbe az irányba haladunk”.

A legfontosabb a munkahelyek megőrzése, ez lesz a legfontosabb feladat a következő egy másfél évben

– tette hozzá. És bár mi még nem tartunk ott, hogy növekedjen a munkanélküliség, de ez is el fog jönni.

Arról is beszélt, a kormány milyen lépéseket tesz a recesszió elkerülésére.

Egyrészt fenntartja az árstopokat őszig, amit a miniszter ismét egy szükségszerű rossznak minősített, viszont akkora társadalmi kára lenne az árak elengedésének, hogy érdemes a hatósági szabályozást fenntartani.

Nagy kiemelte, hogy a kormány továbbra is, a válságos idők ellenére fenn akarja tartani a felzárkózási pályát, amin az uniós átlagot 2-3 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést lehet elérni, javarészt a beáramló működőtőke beruházásokkal, és nem utolsósorban a járó uniós forrássokkal, amikről Nagy szerint legkésőbb az év végére megállapodás születik.

A felzárkózás relatív szám, Ausztriával szemben negatív növekedés mellett is fel tudunk zárkózni. Japán például azért nem nő, mert már akkora fejlettségi fokon van, ehhez képest a magyar növekedési és felzárkózási célok sokkal könnyebben megvalósíthatók. Mi most az uniós életszínvonal 76 százalékát tudjuk, 2030-ra lenne cél a 100 százalék – mondta.